Salmos 132
1 Un cántico de los peregrinos que van a Jerusalén. Señor, acuérdate de David, y todo por lo que él pasó.
Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
2 Él hizo una promesa al Señor, un pacto al Dios de Jacob:
A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
3 “No iré a casa, no iré a la cama,
Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
4 no me iré a dormir, ni tomaré una siesta,
Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
5 hasta que haya encontrado un lugar donde el Señor pueda vivir, un hogar para el Dios de Jacob”.
Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
6 En Efrata, oímos hablar del arca del pacto, y la encontramos en los campos de Yagar.
Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
7 Vayamos al lugar donde mora el Señor y postrémonos ante sus pies en adoración.
Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
8 Ven, Señor, y entra a tu casa, tú y tu arca poderosa.
Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
9 Que tus sacerdotes se revistan de bondad; que los que te son leales griten de alegría.
Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
10 Por el bien David, tu siervo, no le des a la espalda a tu ungido.
Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
11 El Señor le hizo una promesa solemne a David, una que él una rompería, “pondré a uno de tus descendientes en tu trono.
Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
12 Si tus hijos siguen mis leyes y los acuerdos que les enseñe, también sus descendientes se sentarán en el trono para siempre”.
Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
13 Porque el Señor ha escogido a Sión, y quiso hacer su trono allí, diciendo:
Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
14 “Esta siempre será mi casa; aquí es donde he de morar.
Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
15 Proveeré a las personas de la ciudad todo lo que necesiten; alimentaré al pobre.
Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
16 Revestiré a sus sacerdotes con salvación; y los que le son leales gritarán de alegría.
Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
17 Haré el linaje de David aún más poderoso. He preparado una lámpara para mi ungido.
Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
18 Humillaré a sus enemigos, pero las coronas que él use brillarán fuertemente”.
Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
