Miqueas 4
1 En los últimos días, la montaña donde se erige el Templo del Señor será conocida como la más alta de las montañas que sobresale entre las otras colinas. Multitudes de personas viajarán a ella.
És lészen az idők végén, állani fog szilárdan az Örökkévaló házának hegye a hegyek élén és felülemelkedik az a dombokon és feléje özönlenek népek.
2 Muchas naciones dirán: “Subamos a la cima del monte del Señor, al Templo del Dios de Jacob. Allí Dios nos enseñará sus caminos y seguiremos sus enseñanzas”. Las enseñanzas de Dios se esparcirán desde Sión y su palabra desde Jerusalén.
És mennek számos nemzetek, és mondják: Jertek, menjünk fel, az Örökkévaló hegyére és Jákób Istenének házához, hogy tanítson bennünket útjaira, hogy járjunk ösvényein! Mert Cziónból ered a tanítás, s az Örökkévaló igéje Jeruzsálemből.
3 El Señor será el juez que decida el caso de las naciones, él resolverá los conflictos entre naciones poderosas distantes. Ellos forjarán sus espadas y las convertirán en arados, y transformarán sus lanzas en podaderas. Las naciones ya no pelearán unas con otras, in usarán estrategias de guerra.
És ítél a sok nép között és dönt számos nemzetek fölött egész távolra; és összetörik kardjaikat kapákká és dárdáikat kaczorokká; nem emel nemzet nemzet ellen kardot, és nem tanulnak többé háborút.
4 Todos podrán sentarse bajo sus viñedos y sus higueras, pues no habrá quien los atemorice. ¡Yo, el Señor Todopoderoso he hablado!
S majd ülnek, kiki szőlőtője alatt és fügefája alatt, és nincs ki ijeszti, mert az Örökkévaló a seregek urának szája beszélt.
5 Aunque todas las demás naciones siguen a sus propios dioses, nosotros seguiremos al Señor nuestro Dios por siempre y para siempre.
Bizony, mind a népek járnak, kiki a maga istene nevében; mi pedig járunk az Örökkévaló, a mi Istenünk nevében, mindörökké.
6 Ese día, declara el Señor, yo reuniré a los que están cojos, y a los que han sido esparcidos por causa del exilio, a esos a quienes he castigado.
Azon a napon, úgymond az Örökkévaló, összegyűjtöm a sántító juhot, s az eltévedtet egybehozom, meg amelyet megbántottam;
7 Yo haré de los que quedan y de los inválidos una nación fuerte, y el Señor los gobernará desde el Monte de Sión por siempre y para siempre.
és teszem a sántítót maradékká s a messze eltévedtet hatalmas nemzetté, és uralkodni fog rajtuk az Örökkévaló Czión hegyén mostantól mindörökké.
8 Y en cuanto a ti, Jeruslén, atalaya del rebaño, recobrarás tu gobierno y poder: el reino se le devolverá a Jerusalén.
Te pedig, nyájnak tornya, Czión leányának bástyája, hozzád eljut és megjön az előbbi uralom, Jeruzsálem leányának királysága!
9 ¿Por qué gritan entonces? ¿Acaso no tienen un rey? ¿Acaso ha muerto tu rey para que sientas dolor como una mujer en proceso de parto?
Most, minek riadozol riadással? Király nincs-e benned avagy tanácslód elveszett-e, hogy vajúdás fogott el mint a szülő nőt?
10 Retuércete en agonía como la mujer al dar a luz, pueblo de Sión, porque serás expulsado de la ciudad, y obligado a acampar a las afueras, y deportado a Babilonia. Pero el Señor te traerá de regreso y te rescatará del poder de tus enemigos.
Vajúdjál és vergődjél, Czión leánya, mint a szülő nő, mert most ki fogsz menni a városból és lakni fogsz a mezőn és eljutsz Bábelig, ott majd megmenekülsz, ott megvált téged az Örökkévaló ellenségeid markából.
11 Ahora mismo muchos enemigos se han reunido contra ti, y dicen: “¡Vamos a atacarla y violarla, y nos alegraremos de la ruina de Sión!”
De most gyülekeznek ellened sok nemzetek, kik azt mondják: Fertőzötté lett, nézze meg Cziónt a mi szemünk!
12 ¡Pero ellos no conocen el pensamientos del Señor, y no entienden sus planes. El Señor los ha reunido como manojos de trigo a la era.
De ők nem ismerték az Örökkévaló gondolatait és nem értették az ő tanácsát: hogy egybegyűjtötte mint kévét a szérűre!
13 Pueblo de Sión, levántate y comienza a trillar, porque yo haré para ti bocinas de hierro, y pezuñas de bronce para que hagas pedazos muchas naciones. Tu presentarás el botín y su riqueza al Señor de toda la tierra.
Kelj föl és csépelj, Czión leánya, mert szarvadat vassá teszem én és patáidat teszem érczzé, hogy összezúzzál sok népet; és örökszentséggé teszed az Örökkévalónak prédájukat és vagyonukat az egész föld urának.
