< Job 39 >
1 “¿Sabes cuándo paren las cabras salvajes? ¿Has observado los dolores de parto de los ciervos?
Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;
2 ¿Sabes cuántos meses llevan a sus crías? ¿Sabes en qué momento dan a luz?
számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?
3 Se agazapan en el parto para dar a luz a sus crías.
Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.
4 Sus crías se fortalecen en el campo, se van y no vuelven.
Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.
5 “¿Quién le dio la libertad al asno salvaje? ¿Quién lo liberó de sus ataduras?
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?
6 Yo le he dado el desierto como hogar, las llanuras saladas como lugar para vivir.
Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;
7 Desprecia el ruido de la ciudad; no necesita escuchar los gritos del conductor.
nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;
8 Caza en los montes los pastos, buscando toda clase de plantas verdes para comer.
a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.
9 “¿Está dispuesto el buey salvaje a servirte? ¿Pasará la noche en tu pesebre?
Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?
10 ¿Puedes atar un buey salvaje a un arado? ¿Puedes hacer que labre tus campos por ti?
Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?
11 Como es tan poderoso, ¿puedes confiar en él? ¿Puedes confiar en él para que te haga el trabajo pesado?
Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?
12 ¿Estás seguro de que recogerá tu grano y lo llevará a tu era?
Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?
13 “El avestruz bate con orgullo sus alas, pero no se parecen en nada a las plumas de vuelo de la cigüeña.
A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?
14 La avestruz abandona sus huevos en el suelo, dejándolos para que se calienten en el polvo.
Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,
15 No cree que puedan ser aplastados bajo sus pies, pisoteados por un animal salvaje.
s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;
16 Es dura con sus crías, actuando como si no le pertenecieran. No le importa que todo su trabajo haya sido en vano.
keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;
17 Porque yo, Dios, la hice olvidar la sabiduría; no tuvo su parte de inteligencia.
mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.
18 Pero cuando lo necesita, puede saltar y correr, burlando al caballo y a su jinete con su velocidad.
A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.
19 “¿Le diste al caballo su fuerza? ¿Le pusiste crines en el cuello?
Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?
20 ¿Le hiciste capaz de saltar como una langosta? Su fuerte resoplido es aterrador.
Ugráltatod-e mint a sáskát?
21 Da zarpazos en el suelo, se levanta con fuerza y se lanza a la batalla.
Fenséges tüsszögése – rettenet.
22 Se ríe del miedo; no se asusta en absoluto.
Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.
23 El carcaj lleno de flechas resuena contra él; la lanza y la jabalina resplandecen a la luz del sol.
Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;
24 Temblando de rabia galopa por el suelo; no puede quedarse quieto cuando suena la trompeta.
tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.
25 Cuando suena la trompeta, está listo; siente el sonido de la batalla desde lejos, oye los gritos de los comandantes.
A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.
26 “¿Es por tu sabiduría que el halcón se eleva, extendiendo sus alas hacia el sur?
A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;
27 ¿Acaso ordenas al águila que vuele alto y haga su nido en las cumbres de los montes?
avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?
28 Vive entre los acantilados y se posa en un peñasco remoto.
Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;
29 Desde allí espía a su presa desde lejos, fijando su mirada en su víctima. Sus polluelos tragan sangre con avidez.
onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:
30 Donde están los cadáveres, allí se encuentran las aves de rapiña”.
fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.