Job 21
1 Job contestó:
Felele pedig Jób, és monda:
2 “Por favor, escuchen atentamente lo que digo; eso sería un consuelo que podrían darme.
Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
3 Tengan paciencia conmigo; déjenme hablar. Después de que haya habladao, pueden seguir burlándose de mí.
Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
4 ¿Me estoy quejando de la gente? Por supuesto que no. ¿Por qué no debería estar impaciente?
Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
5 Mírenme. ¿No están horrorizados? Tápense la boca con la mano en señal de asombro.
Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
6 Cada vez que pienso en lo que me ha pasado me horrorizo y tiemblo de miedo.
Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 “¿Por qué siguen viviendo los malvados, que envejecen y son cada vez más poderosos?
Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
8 Sus hijos están con ellos; ven crecer a sus nietos.
Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
9 Viven en sus casas con seguridad; no tienen miedo. Dios no usa su vara para golpearlos.
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
10 Sus toros siempre crían con éxito; sus vacas paren terneros y no abortan.
Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 Sacan a jugar a sus pequeños como si fueran corderos; sus niños bailan alrededor.
Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
12 Cantan acompañados de la pandereta y la lira; celebran con la música de la flauta.
Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol h7585)
14 Sin embargo, le dicen a Dios: ‘¡Vete lejos! No queremos saber nada de ti.
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
15 ¿Quién se cree el Todopoderoso para que le sirvamos como esclavos? ¿Qué beneficio hay para nosotros si le oramos?’
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
16 Esa gente cree que hace su propia fortuna, pero yo no acepto su forma de pensar.
Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 “Cuántas veces se apaga la lámpara de los malvados? ¿Cuántas veces les sobreviene el desastre? ¿Cuántas veces castiga Dios a los impíos en su cólera?
Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
18 ¿Son arrastrados como paja en el viento? ¿Viene un tornado y se los lleva?
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19 Algunos dicen: ‘Dios guarda el castigo de la gente para sus hijos’. Pero yo digo: ‘Dios debería castigar a esas personas para que aprendan de ello’.
Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 Que ellos mismos vean su destrucción y beban profundamente de la ira de Dios.
Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21 Porque no les importará lo que les ocurra a sus familias una vez que hayan muerto.
Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
22 “¿Puede alguien enseñarle a Dios algo que no sepa ya, puesto que él es quien juzga incluso a los seres celestiales?
Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
23 Una persona muere con buena salud, totalmente cómoda y segura.
Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 Su cuerpo está gordo por haber comido bien; sus huesos aún son fuertes.
Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
25 Otro muere después de una vida miserable sin haber experimentado la felicidad.
Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26 Sin embargo, ambos son enterrados en el mismo polvo; son tratados de igual manera en la muerte, comidos por los gusanos.
Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
27 “Sé lo que piensan y sus planes para hacerme mal.
Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 Pueden preguntarme: ‘¿Dónde está la casa del gran hombre? ¿Dónde está el lugar donde viven los malvados?’
Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
29 ¿No le han preguntado a los viajeros? ¿No le prestan atención a lo que dicen?
Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 La gente malvada se salva en tiempos de desastre; es rescatada del día del juicio.
Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
31 ¿Quién cuestiona sus acciones? ¿Quién les paga por lo que han hecho?
Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 Cuando finalmente mueren y son llevados al cementerio, su tumba está custodiada. La tierra de la tumba los cubre suavemente.
Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
33 Todo el mundo asiste a sus funerales; una enorme procesión de gente viene a presentar sus últimos respetos.
Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
34 ¿Por qué tratan de consolarme con tonterías? Sus respuestas no son más que una sarta de mentiras!”
Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
