Job 19
1 Job respondió:
Felelt Jób és mondta:
2 “¿Hasta cuándo seguirás atormentándome? ¿Hasta cuándo seguirás aplastándome con palabras?
Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
3 Ya me has humillado diez veces. ¿No te da vergüenza tratarme tan mal?
Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
4 Aunque haya pecado, ese es mi problema, y no tiene nada que ver contigo.
De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
5 Te crees mucho mejor que yo, y utilizas mi degradación contra mí.
Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
6 Pero deberías darte cuenta de que es Dios quien me ha perjudicado, me ha atrapado en su red.
tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
7 Aunque clamo por ayuda, no obtengo respuesta; aunque grito mis objeciones, no obtengo justicia.
Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
8 Dios me ha amurallado para que no pueda escapar; ha sumido mi camino en la oscuridad.
Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
9 Ha despojado mi honor de mí; me ha quitado mi reputación.
Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
10 Me derriba por todos lados hasta acabar conmigo; ha destruido mi esperanza como un árbol desarraigado.
Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
11 Su ira arde contra mí; me trata como a uno de sus enemigos.
Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
12 Las tropas de Dios se reúnen para atacarme. Construyen murallas contra mí. Rodean y asedian mi casa.
Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
13 “Ha alejado de mí a mis hermanos; todos mis antiguos amigos se han alejado de mí.
Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
14 Mis parientes me han abandonado; mis amigos íntimos me han olvidado.
Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
15 Los huéspedes de mi casa y mis sirvientas me tratan como a un extraño; para ellos me he convertido en un extranjero.
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
16 Llamo a mi criado, pero no responde. ¡Hasta tengo que rogarle!
Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
17 Soy repulsivo para mi esposa, y soy repugnante para mis propios hermanos.
Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
18 Hasta los niños pequeños me desprecian; cuando me pongo de pie se burlan de mí.
Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
19 Todos mis amigos más cercanos me desprecian, y los que amaba se han vuelto contra mí.
Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
20 Estoy reducido a piel y huesos, y sobrevivo por el pellejo de mis dientes.
Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
21 “¡Tengan piedad de mí, amigos míos, tengan piedad de mí, porque Dios me ha abatido!
Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
22 ¿Por qué me persiguen como lo hace Dios? ¿No se conforman con obtener su libra de carne?
Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
23 “Quisiera que mis palabras quedaran escritas, registradas en un libro,
Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
24 o grabadas con pluma de hierro y plomo fundido en la roca para siempre.
vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
25 “Sé que mi Redentor está vivo, y que por fin subirá al estrado para mí en la tierra.
De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
26 Aunque mi piel esté destruida, en mi cuerpo Veré a Dios.
S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
27 Yo mismo lo veré, con mis propios ojos y no con los de otro. ¡El pensamiento me invade!
A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
28 Ustedes se dicen: ‘¿Cómo podemos hacerlo sufrir para que vea que él es la fuente de sus problemas?’
Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
29 Ustedes mismos deberían temer ser castigados por Dios, porque saben que la ira trae el castigo de Dios que acompaña al juicio”.
rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
