Job 18
1 Entonces Bildad, el suhita, tomó la palabra y dijo:
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2 “¿Hasta cuándo seguirás hablando, buscando las palabras adecuadas que decir? ¡Habla con sentido común si quieres que te respondamos!
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
3 ¿Crees que somos animales tontos? ¿Te parecemos estúpidos?
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4 Te destrozas con tu ira. ¿Crees que la tierra tiene que ser abandonada, o que las montañas deben moverse sólo por ti?
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5 “Es cierto que la vida de los malvados terminará como una lámpara que se apaga: su llama no brillará más.
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6 La luz de su casa se apaga, la lámpara que cuelga arriba se apaga.
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
7 En lugar de dar pasos firmes, tropiezan, y sus propios planes los hacen caer.
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8 Sus propios pies los hacen tropezar y quedan atrapados en una red; mientras caminan caen en un pozo.
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9 Una trampa los agarra por el talón; un lazo los rodea.
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10 Un lazo se esconde en el suelo para ellos; una cuerda se extiende a través del camino para hacerlos tropezar.
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
11 El terror asusta a los malvados, los persigue por todas partes, les muerde los talones.
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12 El hambre les quita las fuerzas; el desastre los espera cuando caen.
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13 La enfermedad devora su piel; la enfermedad mortal consume sus miembros.
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14 Son arrancados de los hogares en los que confiaban y llevados al rey de los terrores.
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15 La gente que no conoce vivirá en sus casas; el azufre se esparcirá donde solían vivir.
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16 Se marchitan, las raíces abajo y las ramas arriba;
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17 el recuerdo de ellos se desvanece de la tierra; nadie recuerda ya sus nombres.
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18 Son arrojados de la luz a las tinieblas, expulsados del mundo.
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19 No tienen hijos ni descendientes en su pueblo, ni supervivientes donde solían vivir.
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20 La gente de occidente está horrorizada por lo que les sucede. La gente del oriente está conmocionada.
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21 Esto es lo que ocurre con las casas de los malvados, con los lugares de los que rechazan a Dios”.
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
