Job 13
1 Mira, he visto todo esto con mis propios ojos, y lo he oído con mis propios oídos, y lo entiendo.
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
2 Sé lo que sabes. No eres mejor que yo.
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
3 Pero aun así me gustaría hablar con el Todopoderoso: ¡Quiero probarme ante Dios!
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
4 En cuanto a ustedes, ¡encubren las cosas diciendo mentiras! ¡Todos ustedes son como los médicos que no pueden curar a nadie!
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
5 ¡Cuánto desearía que se callaran todos! Eso sería lo más sensato para ustedes.
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
6 Escuchen mi argumento y presten atención a lo que tengo que decir.
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
7 ¿Creen que pueden decir mentiras para defender a Dios? ¿Hablan con engaño en su nombre?
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
8 ¿O es que quieren demostrar su favoritismo a Dios? ¿Argumentarán en favor de Dios?
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
9 ¿Concluirá Dios que hacen el bien cuando los examine? ¿Podrán engañarlo como si se tratara de un ser humano?
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
10 ¡No, definitivamente los reprenderá si le muestran secretamente su favoritismo!
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
11 ¿No les aterra su majestad? ¿Acaso no se paralizarían de miedo ante él?
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
12 Sus dichos son tan útiles como la ceniza; sus argumentos tan débiles como el barro.
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
13 Callen y no me hablen. Déjenme hablar, pase lo que pase.
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
14 Me hago responsable de mí mismo y estoy dispuesto a arriesgar mi vida.
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
15 Aunque me mate, esperaré en él. Todavía seguiré defendiendo mis caminos ante él.
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
16 Haciendo esto me salvaré, ya que ningún impío podría presentarse ante él.
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
17 Escuchen atentamente lo que digo, y presten atención a mi explicación.
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
18 Miren que he preparado mi caso y sé que se me dará la razón.
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
19 ¿Quién quiere discutir conmigo? Si se demuestra que estoy equivocado, estoy dispuesto a callar y morir.
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
20 Dios, tengo dos peticiones, entonces podré enfrentarme a ti.
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
21 Deja de golpearme, y deja de aterrorizarme.
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
22 Entonces llama, y yo responderé. O déjame hablar, y luego respóndeme.
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
23 ¿Cuáles son mis pecados e iniquidades? Muéstrame qué he hecho mal; ¿cómo me he rebelado contra ti?
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
24 ¿Por qué eres tan hostil conmigo? ¿Por qué me tratas como tu enemigo?
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
25 ¿Asustarías a una hoja movida por el viento o cazarías un pedazo de paja?
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
26 Porque escribes cosas amargas contra mí y me haces pagar por los pecados de mi juventud.
Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
27 Pones mis pies en el cepo. Vigilas cada uno de mis pasos. Incluso inspeccionas mis huellas.
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
28 Me deshago como algo podrido, como ropa apolillada.
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
