< 2 Samuel 22 >
1 David cantó las palabras de este cántico al Señor el día en que el Señor lo salvó de todos sus enemigos y de Saúl.
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 Entonces cantó: El Señor es mi roca, mi fortaleza y mi salvador.
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3 Él es mi Dios, mi roca que me protege. Él me protege del mal, su poder me salva, me mantiene seguro. Él es mi protector; es mi salvador; me libra de la violencia.
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 Pido ayuda al Señor, merecedor de alabanza, y me salva de los que me odian.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 Las olas de la muerte me arrastran, las aguas de la destrucción me inundan;
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
6 El sepulcro enrolló sus cuerdas en torno a mí; la muerte me tendió trampas. (Sheol )
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol )
7 En mi desesperación invoqué al Señor; clamé a mi Dios. Él escuchó mi voz desde su Templo; mi grito de auxilio llegó a sus oídos.
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8 La tierra se estremeció, los cimientos de los cielos temblaron por su cólera
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 Humo salía de sus narices, y fuego de su boca, carbones ardientes que ardían ante él.
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10 Apartó los cielos y descendió, con nubes oscuras bajo sus pies.
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11 Montado en un ser celestial voló, abalanzándose sobre las alas del viento.
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12 Se escondió en las tinieblas, cubriéndose con negras nubes de lluvia.
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13 De su resplandor brotaron carbones ardientes.
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14 El Señor tronó desde el cielo; resonó la voz del Altísimo.
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15 Disparó sus flechas, dispersando a sus enemigos, los derrotó con sus rayos.
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16 El Señor rugió, y con el viento del aliento de su nariz se vieron los valles del mar y se descubrieron los cimientos de la tierra.
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17 Bajó su mano desde arriba y me agarró. Me sacó de las aguas profundas.
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 Me rescató de mis poderosos enemigos, de los que me odiaban y eran mucho más fuertes que yo.
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 Se abalanzaron sobre mí en mi peor momento, pero el Señor me sostuvo.
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20 Me liberó, me rescató porque es feliz conmigo.
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21 El Señor me recompensó por hacer lo correcto; me pagó porque soy inocente.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22 Porque he seguido los caminos del Señor; no he pecado apartándome de mi Dios.
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 He tenido presente todas sus leyes; no he ignorado sus mandamientos.
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24 Soy irreprochable a sus ojos; me guardo de pecar.
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 El Señor me ha recompensado por hacer lo justo. Soy inocente ante sus ojos.
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 Demuestras tu fidelidad a los que son fieles; demuestras integridad a los que son íntegros,
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 Te muestras puro a los que son puros, pero te muestras astuto con los astutos.
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28 Tú salvas a los humildes, pero tus ojos vigilan a los soberbios para abatirlos.
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 Tú, Señor, eres mi lámpara. El Señor ilumina mis tinieblas.
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 Contigo puedo abatir una tropa de soldados; contigo, Dios mío, puedo escalar un muro de la fortaleza.
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 El camino de Dios es absolutamente correcto. La palabra del Señor es digna de confianza. Es un escudo para todos los que acuden a él en busca de protección.
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32 Porque ¿quién es Dios sino el Señor? ¿Quién es la Roca, sino nuestro Dios?
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33 Dios me hace fuerte y me mantiene seguro.
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34 Me hace seguro como el ciervo, capaz de caminar por las alturas con seguridad.
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35 Me enseña a luchar en la batalla; me da la fuerza para tensar un arco de bronce.
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36 Me protege con el escudo de su salvación; su ayuda me ha engrandecido.
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37 Me diste espacio para caminar y evitaste que mis pies resbalaran.
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38 Perseguí a mis enemigos y los alcancé. No me devolví hasta haberlos destruido.
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 Los derribé y no pudieron levantarse. Cayeron a mis pies.
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40 Me hiciste fuerte para la batalla; hiciste que los que se levantaron contra mí se arrodillaran ante mí.
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 Hiciste que mis enemigos huyeran; destruí a todos mis enemigos.
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42 Ellos clamaron por ayuda, pero nadie vino a rescatarlos. Incluso clamaron al Señor, pero él no les respondió.
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43 Los convertí en polvo, como el polvo de la tierra. Los aplasté y los arrojé como lodo en la calle.
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44 Me rescataste de los pueblos rebeldes; me mantuviste como gobernante de las naciones: gente que no conocía ahora me sirve.
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45 Los extranjeros se acobardan ante mí; en cuanto oyen hablar de mí, me obedecen.
Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46 Se desalientan y salen temblando de sus fortalezas.
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47 ¡El Señor vive! ¡Bendita sea mi Roca! ¡Alabado sea el Dios que me salva!
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48 Dios me vindica, pone a los pueblos bajo mis pies,
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49 Y me libera de los que me odian. Me mantiene a salvo de los que se rebelan contra mí, me salva de los hombres violentos.
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 Por eso te alabaré entre las naciones, Señor; cantaré alabanzas sobre lo que tú eres.
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51 Has salvado al rey tantas veces, mostrando tu amor fiel a David, tu ungido, y a sus descendientes por siempre.
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!