Salmos 69

1 Al maestro de coro. Por el tono de “Los lirios”. De David. ¡Sálvame, oh Dios! porque las aguas me han llegado al cuello.

Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.

2 Estoy sumergido en lo hondo del fango, y no hay donde hacer pie; he caído en aguas profundas y me arrastra la corriente.

Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.

3 Me he cansado de llamar, mi garganta ha enronquecido, han desfallecido mis ojos esperando a mi Dios.

Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.

4 Más que los cabellos de mi cabeza son los que sin causa me odian. Son demasiado poderosos para mis fuerzas los que injustamente me hostilizan, y tengo que devolver lo que no he robado.

Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!

5 Tú, oh Dios, conoces mi insensatez y mis pecados no te están ocultos.

Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:

6 No sean confundidos por mi causa los que esperan en Ti, oh Señor, Yahvé de los ejércitos. Que no se avergüencen de mí quienes te buscan, oh Dios de Israel.

Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!

7 Es por tu causa si he sufrido oprobio y mi rostro se ha cubierto de confusión.

Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.

8 He venido a ser un extraño para mis hermanos; los hijos de mi madre no me conocen,

Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.

9 porque me devora el celo de tu casa, y los baldones de los que te ultrajan cayeron sobre mí.

Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.

10 Me afligí con ayuno, y se me convirtió en vituperio.

Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.

11 Me vestí de cilicio, y vine a ser la fábula de ellos.

Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.

12 Murmuran contra mí los que se sientan a la puerta, y los bebedores me hacen coplas.

A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.

13 Mas yo dirijo a Ti mi oración, oh Yahvé, en tiempo favorable, oh Dios, escúchame según la grandeza de tu bondad, según la fidelidad de tu socorro.

Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.

14 Sácame del lodo, no sea que me sumerja. Líbrame de los que me odian y de la hondura de las aguas.

Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;

15 No me arrastre la corriente de las aguas, ni me trague el abismo, ni el pozo cierre sobre mí su boca.

Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!

16 Escúchame, Yahvé, porque tu gracia es benigna; mírame con la abundancia de tu misericordia;

Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;

17 no escondas tu rostro a tu siervo, escúchame pronto porque estoy en angustias.

És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!

18 Acércate a mi alma y rescátala; por causa de mis enemigos, líbrame.

Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.

19 Bien conoces Tú mi afrenta, mi confusión y mi ignominia; a tu vista están todos los que me atribulan.

Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.

20 El oprobio me ha quebrantado el corazón y titubeo; esperé que alguien se compadeciera de mí, y no lo hubo; y que alguno me consolara, mas no le hallé.

A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.

21 Por comida me ofrecieron hiel; y para mi sed me dieron a beber vinagre.

Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.

22 Conviértaseles su mesa en lazo y su holocausto en tropiezo.

Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.

23 Obscurézcanse sus ojos para que no vean; y encorva siempre sus espaldas.

Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.

24 Vierte sobre ellos tu indignación, y alcánceles el ardor de tu ira.

Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.

25 Devastada quede su casa, y no haya quien habite en sus tiendas.

Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;

26 Por cuanto persiguieron a aquel que Tú heriste, aumentaron el dolor de aquel que Tú llagaste.

Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.

27 Añádeles iniquidad a su iniquidad, y no acierten con tu justicia.

Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.

28 Sean borrados del libro de la vida, y no estén escritos con los justos.

Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.

29 Yo soy miserable y doliente, mas tu auxilio, oh Dios, me defenderá.

Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!

30 Alabaré el nombre de Dios en un cántico, le ensalzaré en un himno de gratitud;

Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.

31 y agradará a Yahvé más que un toro, más que un novillo con sus cuernos y pezuñas.

És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.

32 Vedlo, oh humildes, y alegraos, y reviva el corazón de los que buscáis a Dios.

Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!

33 Porque Yahvé escucha a los pobres, y no desprecia a sus cautivos.

Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.

34 Alábenlo los cielos y la tierra, los mares y cuanto en ellos se mueve.

Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!

35 Porque Dios salvará a Sión, y reedificará las ciudades de Judá; y habitarán allí, y tomarán posesión de ella.

Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.

36 La heredarán los descendientes de sus siervos, y morarán en ella los que aman su Nombre.

És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.