Salmos 109
1 Al maestro de coro. De David. Salmo. Oh Dios, Gloria mía, no enmudezcas,
A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2 porque bocas impías y dolosas se han abierto contra mí y me hablan con lengua pérfida.
Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3 Me asedian con odiosos discursos, me combaten sin motivo.
És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
4 Por lo que me debieran amar, me acusan, y yo hago oración.
Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
5 Me devuelven mal por bien, y odio a cambio de mi amor.
Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
6 Ponlo bajo la mano de un impío, con el acusador a su derecha.
Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7 Cuando se le juzgue, salga condenado, y su oración sea pecado.
Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8 Acórtense sus días, y otro reciba su ministerio.
Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9 Que sus hijos queden huérfanos y viuda su mujer.
Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10 Anden sus hijos mendigando, errantes, arrojados de sus casas destruidas.
S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11 El usurero aseche todos sus bienes, y sea presa de los extraños el fruto de su trabajo.
Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12 Nadie le muestre misericordia y ninguno se compadezca de sus huérfanos.
Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13 Sea su posteridad entregada al exterminio, extíngase su nombre en la primera generación.
Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
14 La culpa de sus padres sea recordada [por Yahvé], y el pecado de su madre no se borre.
Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15 Estén siempre ante los ojos de Yahvé, para que Él quite de la tierra su memoria;
Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16 pues no pensó en usar de misericordia, sino que persiguió al infortunado, al pobre, al afligido de corazón, para darle el golpe de muerte.
Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
17 Amó la maldición. ¡Cáigale encima! No quiso la bendición. ¡Apártese de él!
Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18 Se revistió de maldición como de una túnica; y le penetró como agua en sus entrañas, y como aceite en sus huesos.
Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19 Séale como manto que lo cubra, y como cinto con que siempre se ciña.
Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20 Tal pago tengan [de Yahvé] los que me acusan y los que profieren maldiciones contra mí.
Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21 Mas Tú, Yahvé, Señor mío, haz conmigo según la gloria de tu Nombre; sálvame, pues tu bondad es misericordiosa.
Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22 Porque yo soy un infortunado y pobre, y llevo en mí el corazón herido.
Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23 Como sombra que declina, me voy desvaneciendo; soy arrojado como la langosta.
Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24 Mis rodillas vacilan, debilitadas por el ayuno, y mi carne, enflaquecida, desfallece.
Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25 Y he venido a ser el escarnio de ellos; me miran, y hacen meneos de cabeza.
És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26 Ayúdame, Yahvé, Dios mío, sálvame conforme a tu misericordia.
Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27 Y sepan que aquí está tu mano, y que eres Tú, Yahvé, quien lo ha hecho.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28 Que ellos maldigan, pero Tú bendíceme. Véanse confundidos los que contra mí se levantan, mas alégrese tu siervo.
Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29 Sean cubiertos de ignominia los que me acusan, y envueltos en su confusión como en un manto.
Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
30 Mi boca rebosará de alabanzas a Yahvé; en medio de la gran multitud cantaré sus glorias;
Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31 porque Él se mantuvo a la derecha de este pobre para salvarlo de sus jueces.
mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
