< Job 25 >
1 Entonces Baldad suhita, tomó la palabra y dijo:
Felele pedig a Sukhból való Bildád, és monda:
2 “Suyos son el dominio y el terror, Él mantiene la paz en sus alturas,
Hatalom és fenség az övé, a ki békességet szerez az ő magasságaiban.
3 ¿No es innumerable su milicia? ¿Sobre quién no se levanta su luz?
Van-é száma az ő sereginek, és kire nem kél fel az ő világossága?
4 ¿Cómo podría ser justo el hombre delante de Dios, cómo ser puro el nacido de mujer?
Hogy-hogy lehetne igaz a halandó Isten előtt, hogyan lehetne tiszta, a ki asszonytól született?
5 He aquí que ante sus ojos aun la luna no tiene brillo, ni son limpias las estrellas;
Nézd a holdat, az sem ragyogó, még a csillagok sem tiszták az ő szemei előtt.
6 ¡cuánto menos el mortal, ese gusano, el hijo del hombre, que no es más que un vil insecto!”
Mennyivel kevésbé a halandó, a ki féreg, és az embernek fia, a ki hernyó.