Job 22
1 Entonces Elifaz temanita tomó la palabra y dijo:
Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
2 “¿Puede el hombre ser útil a Dios? Solo a sí mismo es útil el sabio.
Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
3 ¿Qué provecho tiene el Todopoderoso de que tú seas justo? ¿O qué ventaja, si son perfectos tus caminos?
Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
4 ¿Te castiga acaso por tu piedad, y entra en juicio contigo?
A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
5 ¿No es inmensa tu malicia, y no son innumerables tus maldades?
Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
6 Exigiste prendas a tus hermanos, sin justo motivo, y despojaste al desnudo de su ropa.
Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
7 No diste agua al desfallecido, y al hambriento le negaste el pan,
Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
8 ya que el hombre de brazo (fuerte) ocupa la tierra, y se adueñan de ella los que gozan de privilegios.
A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
9 A las viudas las despachaste con las manos vacías, y rompiste los brazos al huérfano.
Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
10 Por eso estás cercado de lazos, y te aterra de improviso el espanto.
Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
11 (Te cubren) tinieblas y no puedes ver; te inundan aguas desbordadas.
Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
12 ¿No está Dios en lo alto del cielo? Mira las sublimes estrellas: ¡Qué altura!
Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
13 Y tú dices: «¿Qué sabe Dios? ¿acaso juzga a través de las nubes?
És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
14 Nubes espesas le envuelven y no puede ver; se pasea por el circuito del cielo.»
Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
15 ¿Quieres tú acaso seguir aquel antiguo camino, por donde marcharon los malvados?
Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
16 Fueron arrebatados antes de tiempo, y sobre sus cimientos se derramó un diluvio.
A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
17 Decían a Dios: «¡Apártate de nosotros! ¿Qué podrá hacernos el Todopoderoso?»
A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
18 Y Él llenaba sus casas de bienes. ¡Lejos de mí el consejo de los impíos!
Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
19 Los justos verán y se alegrarán (de su ruina), y los inocentes se reirán de ellos,
Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
20 (diciendo): «No ha sido aniquilada su fuerza, y sus restos consumidos por el fuego?»
Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
21 Reconcíliate con Él, y tendrás paz; así te vendrá la felicidad.
Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
22 Recibe de su boca la Ley, y pon sus palabras en tu corazón.
Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
23 Serás restablecido, si te convirtieres al Omnipotente, y apartas de tu tienda la iniquidad.
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
24 Echa al polvo el oro, y entre los guijarros del arroyo (los tesoros de) Ofir;
Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
25 y será el Todopoderoso tu tesoro, y caudal de plata para ti.
És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
26 Entonces te gozarás en el Omnipotente, y alzarás tu rostro hacia Dios.
Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
27 Le rogarás, y Él te escuchará; y tú le cumplirás tus votos.
Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
28 Si proyectas una cosa, te saldrá bien, y sobre tus caminos brillará la luz.
Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
29 Si te abaten, podrás decir: «¡Arriba!» pues Él salva a los que humildemente bajan los ojos.
Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
30 Se salvará el inocente, será librado por la pureza de sus manos.”
Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
