Jeremías 10
1 Oíd, oh casa de Israel, la palabra que os dice Yahvé.
Halljátok az igét, melyet szólt az Örökkévaló rólatok, Izrael háza.
2 Así dice Yahvé: “No imitéis las costumbres de los gentiles, ni temáis las señales del cielo, de las cuales tienen miedo los gentiles.
Így szól az Örökkévaló: A nemzetek útjához ne szokjatok és az ég jeleitől ne rettegjetek, mert a nemzetek remegnek azoktól.
3 Porque los ritos de los gentiles son vanidad: Se corta un árbol del bosque, lo labra la mano del artífice con el buril,
Mert a népek törvényei – hiábavalóság az, mert fa az, melyet erdőből vágtak, művész keze munkája, a baltával;
4 Io adorna con plata y oro, y lo sujeta con clavos a golpe de martillo, para que no se caiga.
ezüsttel és arannyal szépíti, szögekkel és pörölyökkel erősíti, hogy meg ne inogjon,
5 Son como un espantajo en el melonar, no hablan: han de ser llevados, porque no pueden caminar. No los temáis, ya que no pueden hacer ni mal ni bien.
olyanok ők, mint az ugorkamező oszlopa és nem beszélnek, vinni kell őket, mert nem léphetnek; ne féljetek tőlük, mert nem tesznek rosszat és jót tenni sem áll rajtuk.
6 Nadie hay semejante a Ti, oh Yahvé; Tú eres grande, y grande es el poder de tu nombre.
Senki sincs olyan mint te, oh Örökkévaló; nagy vagy te és nagy a te neved hatalomban.
7 ¿Quién no te temerá a Ti, oh Rey de las naciones? porque esto te corresponde; pues entre todos los sabios de los gentiles, y en todos sus reinos nadie hay como Tú.
Ki ne félne téged, nemzetek királya, mert téged illet; mert mind a nemzetek bölcsei között és minden birodalmukban nincs senki olyan, mint te!
8 Todos ellos son estúpidos y necios; vana su doctrina, nada más que leño.
De egyben tudatlanok ők és balgák: a hiábavalóságok tana – fa az;
9 Se trae plata laminada de Tarsis, y oro de Ufaz, que se labra por el artífice y por las manos del platero; de jacinto y púrpura son sus vestidos, obra de diestros artífices todos ellos.
lapított ezüst, Tarsisból hozatik és arany Úfázból, művész munkája és ötvös kezéé, kék bíbor és piros bíbor öltözetük, bölcsek munkája mindannyi.
10 Yahvé es el Dios verdadero, Él es el Dios vivo y Rey de la eternidad. Ante su indignación se estremece la tierra, y los gentiles no pueden soportar su ira.
De az Örökkévaló igaz Isten, ő élő Isten és öröktől való király; haragjától megremeg a föld és nemzetek nem bírják el fölindulását.
11 Así, pues, les diréis: “Esos dioses que no han hecho ni cielo ni tierra, desaparecerán de la tierra y de debajo del cielo.”
Ekként szóljatok hozzájuk: Az istenek, melyek az eget és a földet nem teremtették, azok el fognak veszni a földről és az ég alól.
12 El, con su poder, hizo la tierra, con su sabiduría estableció el orbe y con su inteligencia extendió los cielos.
Teremtette a földet erejével, készítette a világot bölcsességével, és értelmével kiterjesztette az eget.
13 A una orden suya braman las aguas del cielo; Él levanta las nubes desde los extremos de la tierra, hace los relámpagos para la lluvia, y saca de sus depósitos el viento.
Amint hangját hallatja, vizek tömege van az égen, felhőket hoz fel a föld végéről; villámokat teremtett az esőnek és kihozta a szelet tárházaiból.
14 Necio es todo hombre que no sabe (esto); todo platero se cubre de vergüenza haciendo un ídolo, porque mentira es su obra de fundición, y no hay aliento en ella.
Elbutult minden ember, nincs megismerése, szégyent vallott minden ötvös a bálványkép miatt, mert hazugság az öntvénye, és nincs szellem bennük.
15 Son obras vanas, dignas de escarnio; al tiempo de la visita de (Dios) perecerán.
Hiábavalóság azok, csúfolni való munka, büntetésük idején elvesznek.
16 No es como esta la porción de Jacob, porque Él ha hecho todas las cosas, e Israel es la tribu de su herencia; Yahvé de los ejércitos es su nombre.
Nem olyan, mint ezek Jákob osztályrésze, mert a mindenség alkotója ő, és Izrael birtokának törzse, az Örökkévaló a seregek ura az ő neve.
17 Lleva fuera del país tu bagaje, tú que habitas en la ciudad fortificada.
Szedd össze az országból holmidat, te, ki ostrom alatt ülsz.
18 Porque así dice Yahvé: “He aquí que esta vez lanzaré lejos a los moradores del país, y los atribularé, para que (me) encuentren.”
Mert így szól az Örökkévaló: Íme kihajítom az ország lakóit ez ízben szorongatom őket, hogy megkapják.
19 ¡Ay de mí! ¡Qué quebranto el mío! Mi llaga es malísima. Y me dije: “Esto es, en verdad, un mal, y debo soportarlo.”
Jaj nekem a törésem miatt, kínzó a sebem; én meg azt mondtam volt: csak ez a betegség, majd elviselem.
20 Mi tienda ha sido devastada, y todas mis cuerdas están rotas; me han separado de mis hijos que ya no existen; no hay quien pueda levantar mi tienda, ni alzar mi pabellón.
Sátram elpusztíttatott, mind a köteleim elszakadtak; gyermekeim elmentek tőlem és nincsenek meg, nincs többé, ki felüsse sátramat, felvonná kárpitjaimat.
21 Porque los pastores han obrado neciamente, y no han buscado a Yahvé; por esto no entendieron y toda su grey anda dispersa.
Mert elbutultak a pásztorok és az Örökkévalót nem keresték; ezért nem boldogultak és egész legelő nyájuk elszéledt.
22 He aquí que viene un ruido, un rumor, y grande alboroto de la parte del Norte, para convertir las ciudades de Judá en desierto, en morada de chacales.
Hallga, íme hír jön és nagy rengés észak országából, hogy Jehúda városait pusztulássá tegyék, sakálok tanyájává.
23 “Ya sé, Yahvé, que no es del hombre (determinar) su camino, ni es del hombre el andar y dirigir sus pasos.
Tudom, oh Örökkévaló, hogy nem az emberé útja, nem a járóé férfiúé, hogy lépteit meghatározza.
24 Pero corrígeme, oh Yahvé, con equidad, no en tu ira, para que no me aniquiles.
Fenyíts meg engem, oh Örökkévaló, csakhogy ítélet szerint, ne haragodban, nehogy megfogyassz engem.
25 Derrama tu ardiente ira sobre los gentiles que no te conocen, y sobre los pueblos que no invocan tu nombre; porque han devorado a Jacob, lo han devorado y acabado con él y han devastado su morada.
Ontsd ki hevedet nemzetekre, melyek téged nem ismernek, a nemzetségekre, melyek nevedet nem szólítják, mert ették Jákobot, megették és megsemmisítették és hajlékát elpusztították.
