< Ayuub 28 >
1 Hubaal lacagtu waxay leedahay god laga qodo, Oo dahabkuna wuxuu leeyahay meel lagu safeeyo.
Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
2 Birta waxaa laga soo bixiyaa ciidda, Oo naxaastana waxaa laga dhalaaliyaa dhagaxa.
A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
3 Dadku gudcurkuu dhammeeyaa, Oo tan iyo soohdinta ugu shishaysana waxay baadhaan Dhagaxyada ku jira gudcurka qarada leh iyo hooska dhimashada.
Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
4 Isagu god dheer ayuu ka qodaa meel ka fog meesha dadku deggan yahay. Iyaga waxaa illooba qofka ag mara; Oo waxay ka laallaadaan meel dadka ka fog, oo hor iyo dib bay u ruxmadaan.
Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
5 Cuntadu dhulkay ka soo baxdaa, Oo dhankiisa hoosena wuu rogmadaa sida wax dabku rogo oo kale.
Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
6 Dhagaxyadiisu waa meeshii dhagaxyo safayr ah, Wuxuuna leeyahay dahab boodh ah.
Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
7 Wadiiqadaas haadka adagu ma yaqaan, Oo gorgorka ishiisuna ma ay arag,
Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
8 Bahallada kibirka lahu kuma ay joogsan, Oo libaaxa cadhaysanina ma uu ag marin.
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
9 Isagu gacantiisuu soo fidiyaa oo wuxuu saaraa dhagaxa adag, Oo buurahana wuu afgembiyaa oo xididdaduu ku rujiyaa.
Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
10 Dhagaxyada dhexdooda wuxuu ka jeexaa keliyo, Oo ishiisuna wax kasta oo qaali ah way aragtaa.
A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
11 Wuxuu xidhaa durdurrada si ayan u dareerin, Oo waxa qarsoonna wuxuu u soo bannaan bixiyaa iftiinka.
Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
12 Laakiinse waa xaggee meesha xigmadda laga helaa? Oo waxgarashada meesheeduse waa xaggee?
De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
13 Dadku qiimaheeda ma yaqaan, Oo kuwa nool dalkoodana lagama helo.
Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
14 Moolku wuxuu leeyahay, Iguma jirto, Badduna waxay leedahay, Aniga ilama jirto.
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
15 Dahab laguma heli karo, Lacagna looma miisaamo.
Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
16 Laguma qiimayn karo dahabka Oofir, Ama dhagaxa qaaliga ah oo onika la yidhaahdo ama xataa dhagaxa safayr la yidhaahdo.
Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
17 Dahab iyo madarad toona uma qalmi karaan, Oo beddelkeeduna ma noqon karo jawhar laga sameeyo dahab saafi ah.
Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
18 Waxba lagama sheegi doono dhagax cas oo raamood la yidhaahdo, amase madarad, Hubaal xigmadda qiimaheedu waa ka sii sarreeyaa luul.
Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
19 Dhagaxa tobasiyos la yidhaahdo ee Itoobiya ka yimaadana uma qalmi doono, Oo xataa dahab saafi ahna laguma qiimayn doono.
Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
20 Haddaba xigmaddu xaggee bay ka timaadaa? Oo waxgarashada meesheeduse waa xaggee?
A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
21 Maxaa yeelay, way ka qarsoon tahay kuwa nool indhahooda, Oo haadka hawadana waa laga deday.
Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
22 Halligaadda iyo Dhimashadu waxay leeyihiin, Dhegahayaga ayaannu warkeeda ku maqalnay.
A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! ()
23 Ilaah ayaa jidkeeda garanaya, Oo isagaa meesheeda yaqaan.
Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
24 Waayo, isagu wuxuu fiiriyaa dunida darfaheeda, Oo wuxuu u jeedaa inta samada ka hoosaysa oo dhan,
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
25 Markuu dabaysha miisaamo, Oo uu biyahana qiyaaso.
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
26 Markuu roobka qaynuun u sameeyey, Oo uu hillaaca onkodkana jid u sameeyey,
Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
27 Ayuu arkay, oo ka hadlay, Oo intuu adkeeyey ayuu weliba baadhay.
Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
28 Oo wuxuu dadka ku yidhi, Bal eega, Sayidka ka cabsashadiisa ayaa xigmad ah, Oo in sharka laga fogaadona waa waxgarasho.
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.