< Mateyo 27 >

1 Mpobwalaca mumene, beshimilumbo bonse, ne bamakulene Baciyuda balapangana kayi sha kumushina Yesu.
Πρωΐας δὲ γενομένης, συμβούλιον ἔλαβον πάντες οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι τοῦ λαοῦ κατὰ τοῦ Ἰησοῦ, ὥστε θανατῶσαι αὐτόν·
2 Balamusunga ne kumutwala kuli Pilato Mwendeleshi wa Ciloma.
καὶ δήσαντες αὐτὸν ἀπήγαγον καὶ παρέδωκαν αὐτὸν Ποντίῳ Πιλάτῳ τῷ ἡγεμόνι.
3 Yuda, usa walaulisha Yesu mpwalaboneti mulandu ulaba wakumushina Yesu, walalisenda mwine, neco walababweshela bamakulene beshimilumbo, ne bamakulene Baciyuda, mali asa akwana makumi atatu a silifa.
Τότε ἰδὼν Ἰούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν ὅτι κατεκρίθη, μεταμεληθεὶς ἀπέστρεψε τὰ τριάκοντα ἀργύρια τοῖς ἀρχιερεῦσι καὶ τοῖς πρεσβυτέροις,
4 Walambeti, “Ndepisha kulisha muntu wabula mulandu kwambeti ayafwe.” Nomba balo balambeti, “Ulayandanga twinseconi? Awo nimakani akobe omwine.”
λέγων, Ἥμαρτον παραδοὺς αἷμα ἀθῷον. Οἱ δὲ εἶπον, Τί πρὸς ἡμᾶς; Σὺ ὄψει.
5 Yuda walamanta mali ne kuya kwawala mu Ng'anda ya Lesa, kufumapo wakalisungilila.
Καὶ ῥίψας τὰ ἀργύρια ἐν τῷ ναῷ, ἀνεχώρησε· καὶ ἀπελθὼν ἀπήγξατο.
6 Basa bamakulene beshimilumbo balabwesa mali, ne kwambeti, “Milawo yetu nkayasuminisha kwabika mali awa mu kabokoshi nkotukute kubikamo mali muno mu Ng'anda ya Lesa, pakwinga ni mali amilopa.”
Οἱ δὲ ἀρχιερεῖς λαβόντες τὰ ἀργύρια εἶπον, Οὐκ ἔξεστι βαλεῖν αὐτὰ εἰς τὸν κορβανᾶν, ἐπεὶ τιμὴ αἵματός ἐστι.
7 Neco balapanganeti mali awa baule libala lya mubumbi wanongo, kwambeti kube kunamaumbwe abensu.
Συμβούλιον δὲ λαβόντες ἠγόρασαν ἐξ αὐτῶν τὸν ἀγρὸν τοῦ κεραμέως, εἰς ταφὴν τοῖς ξένοις.
8 Ecebo cakendi libala ilyo mpaka lelo likute kukwiweti libala lya milopa.
Διὸ ἐκλήθη ὁ ἀγρὸς ἐκεῖνος Ἀγρὸς Αἵματος, ἕως τῆς σήμερον.
9 Neco, kwalikuba kukwanilisha calamba mushinshimi Yelemiya uyo walambeti, “balamanta asa mali makumi atatu amukuba, mulo bana Baislayeli ngobalapangana palyendiye
Τότε ἐπληρώθη τὸ ῥηθὲν διὰ Ἰερεμίου τοῦ προφήτου, λέγοντος, Καὶ ἔλαβον τὰ τριάκοντα ἀργύρια, τὴν τιμὴν τοῦ τετιμημένου, ὃν ἐτιμήσαντο ἀπὸ υἱῶν Ἰσραήλ·
10 balaula libala lya mubumbi wanongo, mbuli Lesa ncalang'ambila.”
καὶ ἔδωκαν αὐτὰ εἰς τὸν ἀγρὸν τοῦ κεραμέως, καθὰ συνέταξέ μοι Κύριος.
11 Lino Yesu walemana pamenso pa Pilato Mwendeleshi, uyo walamwipusheti, “Sena njobe Mwami wa Bayuda?” Yesu walakumbuleti, “Mulamba mobene.”
Ὁ δὲ Ἰησοῦς ἔστη ἔμπροσθεν τοῦ ἡγεμόνος· καὶ ἐπηρώτησεν αὐτὸν ὁ ἡγεμών, λέγων, Σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων; Ὁ δὲ Ἰησοῦς ἔφη αὐτῷ, Σὺ λέγεις.
12 Nomba mpobali kumubepesha bamakulene beshimilumbo, ne bamakulene Baciyuda, Yesu nkali kubakumbulapo sobwe.
Καὶ ἐν τῷ κατηγορεῖσθαι αὐτὸν ὑπὸ τῶν ἀρχιερέων καὶ τῶν πρεσβυτέρων, οὐδὲν ἀπεκρίνατο.
13 Pilato mpwalaboneco, walamwipusha Yesu, “Sena nkolabinyumfunga mbyobala kubepeshenga?”
Τότε λέγει αὐτῷ ὁ Πιλάτος, Οὐκ ἀκούεις πόσα σου καταμαρτυροῦσι;
14 Yesu uliya kumukumbula. Neco Pilato walakankamana kwine.
Καὶ οὐκ ἀπεκρίθη αὐτῷ πρὸς οὐδὲ ἓν ῥῆμα, ὥστε θαυμάζειν τὸν ἡγεμόνα λίαν.
15 Pacindi cakusekelela Pasika, Mwendeleshi Pilato, walikukute cinga cakusungulula kaili umo, uyo bantu ngobalayandanga.
Κατὰ δὲ ἑορτὴν εἰώθει ὁ ἡγεμὼν ἀπολύειν ἕνα τῷ ὄχλῳ δέσμιον, ὃν ἤθελον.
16 Kwalikuba kaili umo pacindico wayampuyo, walikuwiweti Balaba.
Εἶχον δὲ τότε δέσμιον ἐπίσημον, λεγόμενον Βαραββᾶν.
17 Mpobalabungana, Pilato walabepusheti, “Inga mulayandanga upeyo ngoti nsungulule, ‘Balaba,’ Nambi Yesu, lakwiwangeti Klistu?”
Συνηγμένων οὖν αὐτῶν, εἶπεν αὐτοῖς ὁ Πιλάτος, Τίνα θέλετε ἀπολύσω ὑμῖν; Βαραββᾶν, ἢ Ἰησοῦν τὸν λεγόμενον Χριστόν;
18 Walambeco pakwinga walikwinshiba kwambeti, bantu balamuleta Yesu kulyendiye cebo ca minyono yabo.
ᾜδει γὰρ ὅτι διὰ φθόνον παρέδωκαν αὐτόν.
19 Pilato kacili wekala pa cipuna cakomboloshela milandu, mukashendi walamutumina maswi, walambeti, “Kamutengililapo pankani ya muntuyo walulama, ame lelo mashiku ndapenge ne maloto pacebo ca muntuyo.”
Καθημένου δὲ αὐτοῦ ἐπὶ τοῦ βήματος, ἀπέστειλε πρὸς αὐτὸν ἡ γυνὴ αὐτοῦ, λέγουσα, Μηδέν σοι καὶ τῷ δικαίῳ ἐκείνῳ· πολλὰ γὰρ ἔπαθον σήμερον κατ᾽ ὄναρ δι᾽ αὐτόν.
20 Bamakulene beshimilumbo, ne bamakulene Baciyuda, balatatika kuyungaula bantu kwambeti, basenge Pilato asungulule Balaba, ne kwambeti Yesu afwe.
Οἱ δὲ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι ἔπεισαν τοὺς ὄχλους ἵνα αἰτήσωνται τὸν Βαραββᾶν, τὸν δὲ Ἰησοῦν ἀπολέσωσιν.
21 Lino Pilato walabepusheti, “Pa bantu babili aba mulayandanga ndimusungulwilepo upeyo?” Balo balambeti, “Balaba!”
Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ ἡγεμὼν εἶπεν αὐτοῖς, Τίνα θέλετε ἀπὸ τῶν δύο ἀπολύσω ὑμῖν; Οἱ δὲ εἶπον, Βαραββᾶν.
22 Kayi Pilato walabepusheti, “Inga lino uyu Yesu, lakwiwangeti, Klistu ndimwinseconi?” Bantu bonse balambeti, “Mupopeni!”
Λέγει αὐτοῖς ὁ Πιλάτος, Τί οὖν ποιήσω Ἰησοῦν τὸν λεγόμενον Χριστόν; Λέγουσιν αὐτῷ πάντες, Σταυρωθήτω.
23 Kayi Pilato, walabepusheti, “Inga ukute mulandu cini?” Bantu basa balapitilisha kubilikisheti, “Mupopeni!”
Ὁ δὲ ἡγεμὼν ἔφη, Τί γὰρ κακὸν ἐποίησεν; Οἱ δὲ περισσῶς ἔκραζον, λέγοντες, Σταυρωθήτω.
24 Lino Pilato mpwalaboneti bantu ngabatatika mipyopyongano, na upitilisha kwambapo, walamanta menshi, walasamba kumakasa pamenso pabantu bonse. Walambeti, “Ame ndiya mulandu wa lufu lwa muntuyu. Mulandu niwenu mobene.”
Ἰδὼν δὲ ὁ Πιλάτος ὅτι οὐδὲν ὠφελεῖ, ἀλλὰ μᾶλλον θόρυβος γίνεται, λαβὼν ὕδωρ, ἀπενίψατο τὰς χεῖρας ἀπέναντι τοῦ ὄχλου, λέγων, Ἀθῷός εἰμι ἀπὸ τοῦ αἵματος τοῦ δικαίου τούτου· ὑμεῖς ὄψεσθε.
25 Basa bantu bonse pamo balambeti, “Mulandu walufulo ube pamitwi yetu ne ya bana betu.”
Καὶ ἀποκριθεὶς πᾶς ὁ λαὸς εἶπε, Τὸ αἷμα αὐτοῦ ἐφ᾽ ἡμᾶς καὶ ἐπὶ τὰ τέκνα ἡμῶν.
26 Popelapo Pilato walabasungulwila Balaba, ne kumukwapula Yesu, panyuma pakendi balamutwala kuya kumupopa palusanda.
Τότε ἀπέλυσεν αὐτοῖς τὸν Βαραββᾶν· τὸν δὲ Ἰησοῦν φραγελλώσας παρέδωκεν ἵνα σταυρωθῇ.
27 Popelapo bashilikali ba Mwendeleshi Pilato, balamumanta Yesu, nekuya nendi mulubuwa lwang'anda ya Pilato. Umo mobalabunganya bashilikali banabo ne kumushunguluka Yesu.
Τότε οἱ στρατιῶται τοῦ ἡγεμόνος, παραλαβόντες τὸν Ἰησοῦν εἰς τὸ πραιτώριον, συνήγαγον ἐπ᾽ αὐτὸν ὅλην τὴν σπεῖραν·
28 Balamufulula byakufwala byakendi, ne kumufwalika mwinjila ufubeluka.
καὶ ἐκδύσαντες αὐτόν, περιέθηκαν αὐτῷ χλαμύδα κοκκίνην.
29 Balapomba munshini wamyunga ne kumufwalika kumutwi, kayi balamwikatisha nkoli ya litete kucikasa cakululyo, balatatika kumusuntamina kwakumuwela, ne kumufukanya mwalisongwe, kabambeti, “Mitende Mwami wa Bayuda.”
Καὶ πλέξαντες στέφανον ἐξ ἀκανθῶν, ἐπέθηκαν ἐπὶ τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ, καὶ κάλαμον ἐπὶ τὴν δεξιὰν αὐτοῦ· καὶ γονυπετήσαντες ἔμπροσθεν αὐτοῦ ἐνέπαιζον αὐτῷ, λέγοντες, Χαῖρε, ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων·
30 Balamusankila mata, balamanta nkoli yalitete ne kumuma nayo mu mutwi.
καὶ ἐμπτύσαντες εἰς αὐτόν, ἔλαβον τὸν κάλαμον, καὶ ἔτυπτον εἰς τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ.
31 Mpobalacileka kumufukanya mwalisongwe, balamufulula mwinjila ufubeluka usa, ne kumufwalika mwinjila wakendi. Panyuma pakendi balamumanta kuya kumupopa.
Καὶ ὅτε ἐνέπαιξαν αὐτῷ, ἐξέδυσαν αὐτὸν τὴν χλαμύδα, καὶ ἐνέδυσαν αὐτὸν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ, καὶ ἀπήγαγον αὐτὸν εἰς τὸ σταυρῶσαι.
32 Cindi ncobalikufuma mu munshi umo, balakumanya muntu, lina lyakendi, Shimoni waku Kulene. Bashilikali balamukakatisha kunyamuna lusanda lwa Yesu.
Ἐξερχόμενοι δὲ εὗρον ἄνθρωπον Κυρηναῖον, ὀνόματι Σίμωνα· τοῦτον ἠγγάρευσαν ἵνα ἄρῃ τὸν σταυρὸν αὐτοῦ.
33 Balashika pamusena walikukwiweti, Gologota, ekwambeti musena wacifupa camutwi.
Καὶ ἐλθόντες εἰς τόπον λεγόμενον Γολγοθᾶ, ὅ ἐστι λεγόμενος Κρανίου Τόπος,
34 Uko nkobalamupa Yesu, waini wasankanishiwako ne ntulukishi, kwambeti anwe. Nomba mpwalasupitamo, walakana kunwa.
ἔδωκαν αὐτῷ πιεῖν ὄξος μετὰ χολῆς μεμιγμένον· καὶ γευσάμενος οὐκ ἤθελε πιεῖν.
35 Yesu mpobalamupopa pa lusanda, balauma nsolo kwambeti baboneti nibani beti bayabane byakufwala byakendi,
Σταυρώσαντες δὲ αὐτόν, διεμερίσαντο τὰ ἱμάτια αὐτοῦ, βάλλοντες κλῆρον.
36 Panyuma pakendi balekala panshi kabamupembelela.
Καὶ καθήμενοι ἐτήρουν αὐτὸν ἐκεῖ.
37 Pelu pamutwi wakendi Yesu, balalembapo mulandu ngobalamushinina, balalembeti, “Uyu e Yesu Mwami wa Bayuda.”
Καὶ ἐπέθηκαν ἐπάνω τῆς κεφαλῆς αὐτοῦ τὴν αἰτίαν αὐτοῦ γεγραμμένην, Οὗτός ἐστιν Ἰησοῦς ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων.
38 Kayi kopeloko kwalikuba kwapopwa kapondo babili, umo kucikasa ca kululyo, naumbi kucikasa ca kucipiko.
Τότε σταυροῦνται σὺν αὐτῷ δύο λῃσταί, εἷς ἐκ δεξιῶν καὶ εἷς ἐξ εὐωνύμων.
39 Nomba bantu balikupita pepi bali kumutukana, kabapukumuna mitwi yabo,
Οἱ δὲ παραπορευόμενοι ἐβλασφήμουν αὐτόν, κινοῦντες τὰς κεφαλὰς αὐτῶν,
40 kabambeti, “Sena obe ntobe walikwambeti, ‘Ni nkamwaye Ng'anda ya Lesa, ne kuyibaka pamasuba atatu’ Na cakubinga njobe Mwanendi Lesa, kolipulusha ufumepo pa lusandapo.”
καὶ λέγοντες, Ὁ καταλύων τὸν ναὸν καὶ ἐν τρισὶν ἡμέραις οἰκοδομῶν, σῶσον σεαυτόν· εἰ υἱὸς εἶ τοῦ Θεοῦ, κατάβηθι ἀπὸ τοῦ σταυροῦ.
41 Nabo bamakulene beshimilumbo pamo ne beshikwiyisha milawo ya Mose, ne bamakulene Baciyuda, balikumuseka kabambeti,
Ὁμοίως δὲ καὶ οἱ ἀρχιερεῖς ἐμπαίζοντες μετὰ τῶν γραμματέων καὶ πρεσβυτέρων καὶ Φαρισαίων ἔλεγον,
42 Walikupulusha bantu bambi, nsombi lalilwanga kulipulusha mwine, sena nte Mwami wa Baislayeli? Kaselukapo pa lusandapo kwambeti afwe tumushome.
Ἄλλους ἔσωσεν, ἑαυτὸν οὐ δύναται σῶσαι. Εἰ βασιλεὺς Ἰσραήλ ἐστι, καταβάτω νῦν ἀπὸ τοῦ σταυροῦ, καὶ πιστεύσομεν ἐπ᾽ αὐτῷ.
43 Walikuba wacinka manungo muli Lesa, kamupulushani Lesa uyo na umusuni nte walikambeti, “Njame Mwanendi Lesa!”
Πέποιθεν ἐπὶ τὸν Θεόν· ῥυσάσθω νῦν αὐτόν, εἰ θέλει αὐτόν. Εἶπε γὰρ ὅτι Θεοῦ εἰμι υἱός.
44 Nabo kapondo babili basa balikuba bapopwa pamo ne Yesu balikumutukana.
Τὸ δ᾽ αὐτὸ καὶ οἱ λῃσταὶ οἱ συσταυρωθέντες αὐτῷ ὠνείδιζον αὐτόν.
45 Kufuma cindi ca muma 12 koloko mpaka 3 koloko munshi palaba mushinshe pacishi conse.
Ἀπὸ δὲ ἕκτης ὥρας σκότος ἐγένετο ἐπὶ πᾶσαν τὴν γῆν ἕως ὥρας ἐνάτης.
46 Cindi camuma 3 koloko munshi, Yesu walabilikisheti, “Eloi, Eloi, Lama sabakatani?” Uku ekwambeti, “Lesa wakame, Lesa wakame, mulanshili cani ndenka!”
Περὶ δὲ τὴν ἐνάτην ὥραν ἀνεβόησεν ὁ Ἰησοῦς φωνῇ μεγάλῃ, λέγων, Ἠλί, Ἠλί, λιμὰ σαβαχθανί; Τοῦτ᾽ ἔστι, Θεέ μου, Θεέ μου, ἵνα τί με ἐγκατέλιπες;
47 Nabambi balikuba bemana pepi mpobalanyumfwa maswi awo balambeti, “Muntuyu lakunga Eliya.”
Τινὲς δὲ τῶν ἐκεῖ ἑστώτων ἀκούσαντες ἔλεγον ὅτι Ἠλίαν φωνεῖ οὗτος.
48 Popelapo naumbi walafwamba kuya kumanta cisambo, walacisabika mu waini wasasa, ne kucibika ku kalutele ne kumupa kwambeti anwe.
Καὶ εὐθέως δραμὼν εἷς ἐξ αὐτῶν, καὶ λαβὼν σπόγγον, πλήσας τε ὄξους, καὶ περιθεὶς καλάμῳ, ἐπότιζεν αὐτόν.
49 Nsombi nabambi balambeti, “Koleka nanshi, tubone na Eliya nese amupulushe!”
Οἱ δὲ λοιποὶ ἔλεγον, Ἄφες, ἴδωμεν εἰ ἔρχεται Ἠλίας σώσων αὐτόν.
50 Yesu walakuluma cangofu, popelapo walataya moyo.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς πάλιν κράξας φωνῇ μεγάλῃ ἀφῆκε τὸ πνεῦμα.
51 Lino kamubonani, cisa cikwisa calikuba mu Ng'anda ya Lesa, calatwamuka pakati kufumina pelu mpaka panshi. Kwalaba mukunkumo, ne mabwe alapasauka.
Καὶ ἰδού, τὸ καταπέτασμα τοῦ ναοῦ ἐσχίσθη εἰς δύο ἀπὸ ἄνωθεν ἕως κάτω· καὶ ἡ γῆ ἐσείσθη· καὶ αἱ πέτραι ἐσχίσθησαν·
52 Manda alacaluka ne mibili yabantu ba Lesa bangi bona mu manda balapundushiwa.
καὶ τὰ μνημεῖα ἀνεῴχθησαν· καὶ πολλὰ σώματα τῶν κεκοιμημένων ἁγίων ἠγέρθη·
53 Mpolabapula mu manda, Panyuma pa kupunduka kwa Yesu, balaya kwingila mu Yelusalemu Mushi Waswepa. Ne kuboneka ku bantu bangi.
καὶ ἐξελθόντες ἐκ τῶν μνημείων μετὰ τὴν ἔγερσιν αὐτοῦ εἰσῆλθον εἰς τὴν ἁγίαν πόλιν, καὶ ἐνεφανίσθησαν πολλοῖς.
54 Abo balikuba ne mushilikali mukulene kabapembelela Yesu, mpobalabona mukunkumo ne bintu nabimbi byalenshika, balaba ne buyowa bunene, balambeti, “Cakubinga muntuyu wanga Mwanendi Lesa.”
Ὁ δὲ ἑκατόνταρχος καὶ οἱ μετ᾽ αὐτοῦ τηροῦντες τὸν Ἰησοῦν, ἰδόντες τὸν σεισμὸν καὶ τὰ γενόμενα, ἐφοβήθησαν σφόδρα, λέγοντες, Ἀληθῶς Θεοῦ υἱὸς ἦν οὗτος.
55 Palikuba batukashi bangi balikuba bemana capataliko balikwebelela. Aba ebalamukonkela Yesu kufuma ku Galileya, kabamunyamfwilisha.
Ἦσαν δὲ ἐκεῖ γυναῖκες πολλαὶ ἀπὸ μακρόθεν θεωροῦσαι, αἵτινες ἠκολούθησαν τῷ Ἰησοῦ ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας, διακονοῦσαι αὐτῷ,
56 Pakati pabatukashi aba palikuba Maliya waku Magadala, Maliya banyina Jemusi ne Yosefe, ne mukashendi Sebedayo.
ἐν αἷς ἦν Μαρία ἡ Μαγδαληνή, καὶ Μαρία ἡ τοῦ Ἰακώβου καὶ Ἰωσῆ μήτηρ, καὶ ἡ μήτηρ τῶν υἱῶν Ζεβεδαίου.
57 Cindi camansailo pamuntu ngulya, kwalashika Yosefe waku Alimateya, walikuba mubile, neye walikuba shikwiya wa Yesu.
Ὀψίας δὲ γενομένης, ἦλθεν ἄνθρωπος πλούσιος ἀπὸ Ἀριμαθαίας, τοὔνομα Ἰωσήφ, ὃς καὶ αὐτὸς ἐμαθήτευσε τῷ Ἰησοῦ·
58 Walaya kusenga mubili wa Yesu kuli Pilato, nendi Pilato walasuminisheti, Yosefe apewe uwo mubili.
οὗτος προσελθὼν τῷ Πιλάτῳ, ᾐτήσατο τὸ σῶμα τοῦ Ἰησοῦ. Τότε ὁ Πιλάτος ἐκέλευσεν ἀποδοθῆναι τὸ σῶμα.
59 Neco Yosefe walamanta mubili ne kufungaila mucikwisa caswepa calinolino cituba,
Καὶ λαβὼν τὸ σῶμα ὁ Ἰωσὴφ ἐνετύλιξεν αὐτὸ σινδόνι καθαρᾷ,
60 ne kuya kubika mu manda ngwalalibesela calinolino mulibwe ne kunkulushilapo cilibwe pacishinga camanda ne kufumako.
καὶ ἔθηκεν αὐτὸ ἐν τῷ καινῷ αὐτοῦ μνημείῳ, ὃ ἐλατόμησεν ἐν τῇ πέτρᾳ· καὶ προσκυλίσας λίθον μέγαν τῇ θύρᾳ τοῦ μνημείου, ἀπῆλθεν.
61 Maliya waku Magadala, ne Maliya naumbi usa balikuba bekala panshi kabali balangila kumanda.
Ἦν δὲ ἐκεῖ Μαρία ἡ Μαγδαληνή, καὶ ἡ ἄλλη Μαρία, καθήμεναι ἀπέναντι τοῦ τάφου.
62 Mpobwalaca mumene pa Sabata, bamakulene beshimilumbo, pamo ne Bafalisi balakabungana kuli Pilato
Τῇ δὲ ἐπαύριον, ἥτις ἐστὶ μετὰ τὴν Παρασκευήν, συνήχθησαν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι πρὸς Πιλάτον,
63 ne kumwambileti, “Nkambo, twanuka kwambeti kacili muyumi muntu mubepeshi usa, walikwambeti, ‘Pakapita masuba atatu ninkapundushiwe.’
λέγοντες, Κύριε, ἐμνήσθημεν ὅτι ἐκεῖνος ὁ πλάνος εἶπεν ἔτι ζῶν, Μετὰ τρεῖς ἡμέρας ἐγείρομαι.
64 Neco, kamubambilani bamalonda benga bapembelele pamanda kwa masuba atatu, kutineti kabatesa bamwibe beshikwiya bakendi, ne kutatika kwambila bantu, eti lapundushiwa kubafu. Pakwinga kubepa uku ngakukonempa kupita kubepa kusa kwakutanguna.”
Κέλευσον οὖν ἀσφαλισθῆναι τὸν τάφον ἕως τῆς τρίτης ἡμέρας· μήποτε ἐλθόντες οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ νυκτὸς κλέψωσιν αὐτόν, καὶ εἴπωσι τῷ λαῷ, Ἠγέρθη ἀπὸ τῶν νεκρῶν· καὶ ἔσται ἡ ἐσχάτη πλάνη χείρων τῆς πρώτης.
65 Nendi Pilato walabambileti, “Nenjamwe mukute bamalonda, mucinshi ncomwelela kwinsa, kamuyani mupembelele pamandapo.”
Ἔφη δὲ αὐτοῖς ὁ Πιλάτος, Ἔχετε κουστωδίαν· ὑπάγετε, ἀσφαλίσασθε ὡς οἴδατε.
66 Balaya, balashinkashinka pamanda ne kushapo cishibisho pacilibweco. Ne kushiyapo bamalonda babo.
Οἱ δὲ πορευθέντες ἠσφαλίσαντο τὸν τάφον, σφραγίσαντες τὸν λίθον, μετὰ τῆς κουστωδίας.

< Mateyo 27 >