Psalmi 60

1 Načelniku godbe, na šestostrunje pričanja, pesem odlična Davidova, za uk. Ko se je boril sè Sirci Mezopotamijskimi, in Sirci Zobejskimi in je Joab vrnivši se pobil Edomejcev v solni dolini dvanajst tisoč. O Bog, zavrgel si nas bil, raztrgal nas, srdit si bil, povrni se nam.

Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!

2 Zmajal si bil deželo, razdrobil jo; sceli kosove njene, ker omahuje.

Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.

3 Storil si bil, da je ljudstvo tvoje čutilo trdóst, dál si nam bil piti grozo kakor vino.

A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.

4 Dal si njim, ki se tebe bojé, zastavo, katero naj rabijo, zaradi resnice mogočno.

Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)

5 Da se rešijo ljubljenci tvoji; reši z desnico svojo in usliši me.

Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!

6 Bog je govoril po svetosti svoji, radoval se bodem; v delež dobim Sihem, in dolino Sukotsko merim.

Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:

7 Moj je Gilead in moj Manase in Efraim glave moje moč, Juda postavodajalec moj.

Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.

8 Moab umivalnica moja, na Edomejca vržem čevelj svoj, nad máno, Palestina, ukaj!

Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!

9 Kdo bi me popeljal v mesto trdno, kdo bi me peljal noter do Edomeje?

Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?

10 Ali nisi bil ti, Bog, zavrgel nas; da nisi hodil, Bog, med našimi vojskámi?

Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?

11 Daj nam pomoč zoper sovražnika; ker ničeva je pomoč človeška.

Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.

12 V Bogu delajmo vrlo, in on bode poteptal sovražnike naše.

Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.