Visoka pesem 1
1 Pesem pesmi, ki je Salomonova.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Naj me poljublja s poljubi svojih ust, kajti tvoja ljubezen je boljša kakor vino.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 Zaradi vonja tvojih dobrih mazil je tvoje ime kakor izlito mazilo, zato te ljubijo device.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Povleci me, me bomo tekle za teboj. Kralj me je privedel v svoje sobe; me bomo vesele in se veselile v tebi, me se bomo spominjale tvoje ljubezni bolj kakor vina. Poštene te ljubijo.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 Črna sem, toda ljubka, oh ve hčere jeruzalemske, kakor kedárski šotori, kakor Salomonove zavese.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Ne glejte name, ker sem počrnela, ker je name pogledalo sonce. Otroci moje matere so bili jezni name, postavili so me za varuhinjo vinogradov, toda svojega lastnega vinograda nisem varovala.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Povej mi, oh ti, ki ga ljubi moja duša, kje paseš, kje daješ svojemu tropu, da počiva opoldan; kajti zakaj bi bila jaz kakor nekdo, ki se obrača vstran ob tropih tvojih družabnikov?
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 Če ne veš, oh najlepša med ženami, pojdi svojo pot naprej ob stopinjah tropa in pasi svoje kozličke poleg pastirskih šotorov.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 Primerjal sem te, oh moja ljubezen, s skupino konj v faraonovih bojnih vozovih.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Tvoja lica so ljubka z nizi draguljev, tvoj vrat z verižicami iz zlata.
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 Naredile ti bomo zlate robove s srebrnimi kroglicami.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 Medtem ko kralj sedi pri svoji mizi, moja narda oddaja svoj vonj.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 Moj srčno ljubljeni mi je sveženj mire, vso noč bo ležal med mojimi prsmi.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 Moj ljubljeni mi je kakor skupina kan v engedijskih vinogradih.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Glej, lepa si, moja ljubezen, glej, lepa si, imaš oči golobice.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Glej, lep si, moj ljubljeni, da, prijeten. Tudi najina postelja je zelena.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 Bruna najine hiše so cedre in najini trami v ostrešju iz cipresovine.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
