Ruta 3

1 Potem ji je njena tašča Naomí rekla: »Moja hči, mar ne bom iskala počitka zate, da bo lahko dobro s teboj?

És monda néki Naómi, az ő napaasszonya: Édes leányom! ne keressek-é néked nyugalmat, hogy jól legyen dolgod?

2 Torej ali ni Boaz iz našega sorodstva, s čigar deklami si bila? Glej on nocoj veja ječmen na mlatišču.

Avagy nem rokonunk-é Boáz, a kinek szolgálóival voltál? Ímé ő az éjjel árpát szór a szérűn.

3 Umij se torej in se mazili in nase nadeni svoje oblačilo in pojdi dol do mlatišča. Toda ne daj se spoznati možu, dokler se ne bo najedel in napil.

Annakokáért fürödjél meg, és kend meg magadat, és vedd magadra ruháidat, és menj le a szérűre; észre ne vétesd magadat a férfiúval, a míg el nem végezi ételét és italát.

4 Zgodilo se bo, da ko se uleže, da si boš zapomnila prostor, kjer bo legel in vstopila boš in odkrila njegova stopala in se ulegla in on ti bo povedal kaj boš storila.«

És majd ha lefekszik, jegyezd meg a helyet, a hol fekszik, és menj oda, és hajtsd fel a leplet lábánál, és feküdjél oda. Ő majd megmondja néked, mit cselekedjél.

5 Rekla ji je: »Vse, kar mi govoriš, bom storila.«

És ő monda néki: Mindazt, a mit mondasz, megcselekszem.

6 Odšla je dol k mlatišču in storila glede na vse, kar ji je njena tašča zaukazala.

És lement a szérűre, és mindent úgy cselekedett, a mint napaasszonya parancsolta.

7 Ko je Boaz jedel in pil in je bilo njegovo srce veselo, je odšel, da se uleže pri koncu kupa žita in ona je po tiho prišla in odkrila njegova stopala in se ulegla.

És Boáz evett és ivott, és felvidámult az ő szíve. És elment, hogy lefeküdjék a garmada szélén; és az eljött titkon, és felhajtá lába felől a leplet, és lefeküvék.

8 Pripetilo se je ob polnoči, da je bil mož prestrašen in se obrnil in glej, ženska leži pri njegovih stopalih.

Történt pedig éjfél tájon, hogy felrettent a férfiú, és odafordult. És ímé: asszony fekszik az ő lábainál.

9 Rekel je: »Kdo si?« Odgovorila je: »Jaz sem Ruta, tvoja pomočnica. Razširi torej krajec svoje obleke nad svojo pomočnico, kajti ti si bližnji sorodnik.«

És monda: Kicsoda vagy te? És az monda: Én Ruth vagyok, a te szolgálód; terjeszszed ki hát takaródat a te szolgálódra, mert te vagy a legközelebbi rokon.

10 Rekel je: »Blagoslovljena bodi od Gospoda, moja hči, kajti izkazala si več prijaznosti v zadnjem koncu kakor poprej v tem, da ne slediš za mladeniči, bodisi revnimi ali bogatimi.

És ő monda: Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsővel: hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.

11 Sedaj, moja hči, ne boj se. Storil ti bom vse, kar zahtevaš, kajti vse mesto mojega ljudstva ve, da si vrla ženska.

Most hát, édes leányom, ne félj! Mindent, a mit mondasz, megteszek néked; mert tudja az én népemnek egész kapuja, hogy derék asszony vagy.

12 Sedaj je to resnica, da sem tvoj bližnji sorodnik, vendar obstaja sorodnik, ki je bližji kakor jaz.

És most: bizony igaz, hogy közel rokon vagyok: de van nálamnál még közelebbi rokon is.

13 Ostani to noč in zjutraj bo, da če ti bo on izpolnil delež sorodnika, dobro. Naj on stori sorodniški delež, toda če ti on ne bo storil sorodniškega deleža, potem ti bom jaz storil sorodniški delež, kakor živi Gospod. Lezi do jutra.«

Ez éjszakán hálj itt; s majd reggel, ha az megvált téged, jó: váltson meg; ha pedig nem akar téged megváltani, akkor én váltalak meg. Él az Úr! Feküdj itt reggelig.

14 In pri njegovih stopalih je ležala do jutra. Vstala je, preden je kdo lahko prepoznal drugega. Rekel je: »Naj se ne izve, da je na mlatišče prišla ženska.«

És feküvék az ő lábainál reggelig, és felkele, mielőtt valaki az ő felebarátját megismerheté, mert mondá: Meg ne tudja senki, hogy ez az asszony a szérűre jött.

15 Prav tako je rekel: »Prinesi zagrinjalo, ki ga imaš na sebi in ga drži.« Ko ga je držala, ji je odmeril šest meric ječmena in ga naložil nanjo in odšla je v mesto.

És monda: Add ide a nagy kendődet, a mely rajtad van, és tartsd. És ő oda tartotta azt. Boáz pedig mért hat mérték árpát, és feladta néki, maga pedig bement a városba.

16 Ko je prišla k svoji tašči, je ta rekla: »Kdo si, moja hči?« In povedala ji je vse, kar ji je storil mož.

És elméne az ő napaasszonyához, és az monda: Hogy vagy édes leányom? És ő elbeszélt néki mindent, a mit cselekedett vele az a férfi.

17 Rekla ji je: »Dal mi je teh šest meric ječmena, kajti rekel mi je: ›Ne pojdi prazna k svoji tašči.‹«

És monda: Ezt a hat mérték árpát adá nékem, mert monda: Ne menj üresen a te napadhoz.

18 Potem ji je ona rekla: »Mirno sedi, moja hči, dokler ne izveš, kako se bo stvar obrnila, kajti mož ne bo počival, dokler danes ne dokonča te stvari.«

És monda Naómi: Légy veszteg leányom, míg megtudod, hova dől el a dolog; mert nem nyugszik az a férfiú, míg véghez nem viszi a dolgot még ma.