< Psalmi 80 >
1 Pazljivo prisluhni, Pastir Izraela, ti, ki vodiš Jožefa kakor trop, ti, ki prebivaš med keruboma, zasij.
A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
2 Pred Efrájimom, Benjaminom in Manásejem razvnemi svojo moč ter pridi in nas reši.
Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
3 Ponovno nas spreobrni, oh Bog in svojemu obrazu povzroči, da zasije in mi bomo rešeni.
Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
4 Oh Gospod, Bog nad bojevniki, doklej boš jezen proti molitvi svojega ljudstva?
Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
5 Hraniš jih s kruhom solza in jim daješ, da v veliki meri pijejo solze.
Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
6 Delaš nas prepir našim sosedom in naši sovražniki se smejijo med seboj.
Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
7 Ponovno nas spreobrni, oh Bog nad bojevniki in svojemu obrazu povzroči, da zasije in mi bomo rešeni.
Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
8 Iz Egipta si privedel trto, spodil si pogane in jo zasadil.
Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
9 Pred njo si pripravil prostor in ji povzročil, da je napravila globoko korenino in napolnila zemljo.
Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
10 Hribi so bili pokriti z njeno senco in njene veje so bile podobne čednim cedram.
Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
11 Njene veje je poslala v morje in njene mladike v reko.
Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
12 Zakaj si ti potem podrl njene ograje, tako da jo smukajo vsi, ki gredo mimo po poti?
Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
13 Merjasec iz gozda jo pustoši in poljska žival jo požira.
lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
14 Vrni se, rotimo te, oh Bog nad bojevniki, poglej dol z neba in glej in obišči to trto
Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
15 in vinograd, ki ga je zasadila tvoja desnica in mladiko, ki si jo zaradi sebe naredil močno.
s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
16 Požgana je z ognjem, posekana je. Oni se pogubljajo ob graji tvojega obličja.
Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
17 Naj bo tvoja roka nad človekom tvoje desnice, nad sinom človekovim, ki si ga storil močnega zase.
Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
18 Tako od tebe ne bomo odšli nazaj. Oživi nas in mi bomo klicali tvoje ime.
S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
19 Ponovno nas spreobrni, oh Gospod Bog nad bojevniki, svojemu obrazu povzroči, da zasije in mi bomo rešeni.
Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!