Psalmi 73

1 Resnično, Bog je dober do Izraela, torej tistim, ki so čistega srca.

Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.

2 Toda kar se mene tiče, so moja stopala skoraj odšla, moji koraki so malodane spodrsnili.

De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

3 Kajti bil sem nevoščljiv nad nespametnimi, ko sem videl uspevanje zlobnih.

Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

4 Kajti v njihovi smrti ni vezi, vendar je njihova moč trdna.

Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.

5 Niso v stiski, kakor drugi ljudje niti niso trpinčeni kakor drugi ljudje.

A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

6 Zato jih ošabnost obdaja naokoli kakor veriga, nasilje jih pokriva kakor obleka.

Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.

7 Njihove oči izstopajo z mastnostjo. Imajo več, kot si lahko želi srce.

A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

8 Izprijeni so in glede zatiranja govorijo zlobno, govorijo vzvišeno.

Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

9 Svoja usta postavljajo zoper nebesa in njihov jezik hodi po zemlji.

Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

10 Zato se njegovo ljudstvo vrača sèm in iztisnjene so jim polne čaše vode.

Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;

11 Pravijo: »Kako Bog ve? In ali je znanje v Najvišjem?«

És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

12 Glej, to so brezbožni, ki uspevajo v svetu, povečujejo se v bogastvih.

Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!

13 Resnično sem zaman očistil svoje srce in svoje roke umil v nedolžnosti.

Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

14 Kajti ves dan sem bil trpinčen in kaznovan vsako jutro.

Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

15 Če rečem: »Govoril bom na ta način, « glej, bi se pregrešil zoper rod tvojih otrok.

Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

16 Ko sem premišljeval, da to spoznam, je bilo zame preveč boleče,

Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

17 dokler nisem odšel v Božje svetišče, potem sem razumel njihov konec.

Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

18 Zagotovo si jih postavil na spolzke kraje, podiraš jih v uničenje.

Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.

19 Kako so v hipu privedeni v opustošenje! Popolnoma so použiti s strahotami.

Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.

20 Kakor sanje, ko se nekdo zbudi; tako boš, oh Gospod, ko se zbudiš, preziral njihovo podobo.

Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.

21 Tako je bilo moje srce užaloščeno in v svoji notranjosti sem bil zboden.

Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

22 Tako nespameten sem bil in neveden. Pred teboj sem bil kakor žival.

Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

23 Kljub temu sem nenehno s teboj. Prijel si me za mojo desnico.

De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

24 Usmerjal me boš s svojim nasvetom in potem me sprejmi v slavo.

Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.

25 Koga imam v nebesih razen tebe? In nikogar ni na zemlji, ki si ga želim poleg tebe.

Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

26 Moje meso in moje srce odpovedujeta, toda Bog je moč mojega srca in moj delež na veke.

Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

27 Kajti glej, tisti, ki so daleč od tebe, se bodo pogubili. Uničil si vse tiste, ki z vlačuganjem gredo od tebe.

Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.

28 Toda zame je dobro, da se približam Bogu. Svoje trdno upanje sem položil v Gospoda Boga, da bom lahko oznanjal vsa tvoja dela.

De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.