< Psalmi 69 >
1 Reši me, oh Bog, kajti vode vstopajo v mojo dušo.
Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
2 Tonem v globoko blato, kjer ni stojišča. Prišel sem v globoke vode, kjer me preplavljajo poplave.
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
3 Naveličan sem svojega joka, moje grlo je suho, moje oči pešajo, ko čakam na svojega Boga.
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
4 Tistih, ki me sovražijo brez razloga, je več kakor las moje glave. Tisti, ki me hočejo uničiti, so moji krivični sovražniki, mogočni so. Potem sem povrnil to, česar nisem vzel.
Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
5 Oh Bog, ti poznaš mojo nespametnost in moji grehi niso skriti pred teboj.
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
6 Naj tisti, ki čakajo nate, oh Gospod Bog nad bojevniki, ne bodo osramočeni zaradi mene. Naj tisti, ki te iščejo, ne bodo zbegani zaradi mene, oh Izraelov Bog.
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
7 Ker zaradi tebe prenašam grajo, je moj obraz pokrila sramota.
Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
8 Postal sem tujec svojim bratom in neznanec otrokom svoje matere.
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
9 Kajti gorečnost za tvojo hišo me je použila in graje teh, ki so te grajali, so padle name.
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
10 Ko sem jokal in svojo dušo karal s postom, je bilo to za mojo grajo.
Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
11 Tudi vrečevino sem si naredil za svojo obleko in postal sem jim v pregovor.
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
12 Tisti, ki sedijo v velikih vratih, govorijo zoper mene in bil sem pesem pijancem.
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
13 Toda, kar se mene tiče, je moja molitev k tebi, oh Gospod, ob sprejemljivem času. Oh Bog, v množici svojih usmiljenj me usliši, v resnici tvoje rešitve duše.
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
14 Osvobodi me iz blata in ne pusti me utoniti. Naj bom osvobojen pred temi, ki me sovražijo in ven iz velikih vodá.
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
15 Naj me ne preplavi voda niti naj me ne požre globina in jama naj ne zapre svojih ust nad menoj.
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
16 Usliši me, oh Gospod, kajti tvoja ljubeča skrbnost je dobra. Obrni se k meni glede na množino svojih nežnih usmiljenj.
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
17 Svojega obraza ne skrij pred svojim služabnikom, kajti v stiski sem. Naglo me usliši.
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
18 Približaj se moji duši in odkupi jo. Osvobodi me zaradi mojih sovražnikov.
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
19 Spoznal si mojo grajo in mojo sramoto ter mojo nečast. Moji nasprotniki so vsi pred teboj.
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
20 Graja je zlomila moje srce in poln sem potrtosti. Pričakoval sem kakega, da se usmili, toda ni bilo nobenega; in tolažnikov, toda nisem našel nobenega.
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
21 Za jed so mi dali tudi žolč in v moji žeji so mi dali piti kis.
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
22 Njihova miza naj pred njimi postane zanka, in to, kar naj bi bilo za njihovo blaginjo, naj postane past.
Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
23 Naj njihove oči otemnijo, da ne vidijo in njihovim ledjem stôri, da se nenehno tresejo.
Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
24 Nanje izlij svoje ogorčenje in naj jih zgrabi tvoja srdita jeza.
Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
25 Naj bo njihovo prebivališče zapuščeno in naj nihče ne prebiva v njihovih šotorih.
Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
26 Kajti preganjajo tistega, ki si ga ti udaril in govorijo v žalost tistih, ki si jih ranil.
Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
27 Njihovi krivičnosti dodaj krivičnost, in naj ne pridejo v tvojo pravičnost.
Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
28 Naj bodo izbrisani iz knjige življenja in ne bodo zapisani s pravičnimi.
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
29 Toda jaz sem ubog in žalosten. Naj me tvoja rešitev duše, oh Bog, postavi visoko gor.
Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
30 S pesmijo bom hvalil Božje ime in ga poveličeval z zahvaljevanjem.
Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
31 To bo tudi bolj ugajalo Gospodu kakor vol ali bikec, ki ima roge in kopita.
És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
32 Ponižni bo to videl in bil vesel in vaše srce, ki išče Boga, bo živelo.
Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
33 Kajti Gospod posluša uboge in ne prezira svojih jetnikov.
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
34 Naj ga hvalita nebo in zemlja, morja in vsaka stvar, ki se giblje v njih.
Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
35 Kajti Bog bo rešil Sion in pozidal Judova mesta, da bodo lahko tam prebivali in to imeli v posesti.
Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
36 Tudi seme njegovih služabnikov bo to podedovalo in tisti, ki ljubijo njegovo ime, bodo prebivali v njih.
És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.