Psalmi 66
1 Naredite radosten glas Bogu, vse ve dežele,
Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
2 pojte čast njegovemu imenu, njegovo hvalo naredite veličastno.
Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
3 Recite Bogu: »Kako strašen si v svojih delih! Zaradi veličine tvoje moči se ti bodo podredili tvoji sovražniki.
Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
4 Vsa zemlja te bo oboževala in ti prepevala, prepevali bodo k tvojemu imenu.« (Sela)
Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
5 Pridite in glejte dela Boga. Strašen je v svojem delovanju do človeških otrok.
Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
6 Morje je spremenil v kopno zemljo. Skozi rečni tok so šli peš, tam smo se veselili v njem.
A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
7 S svojo močjo vlada na veke, njegove oči opazujejo narode; naj se uporni ne povišujejo. (Sela)
A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
8 Oh blagoslavljajte našega Boga, ve ljudstva in storite, da se sliši glas njegove hvale,
Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
9 ki našo dušo drži pri življenju in ne pusti, da bi bila naša stopala premaknjena.
A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
10 Kajti ti, oh Bog, si nas potrdil, preizkusil si nas, kakor je preizkušeno srebro.
Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
11 Privedel si nas v mrežo, na naša ledja polagaš stisko.
Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
12 Ljudem si storil, da jahajo nad našimi glavami. Šli smo skozi ogenj in skozi vodo, toda ti si nas privedel v premožen kraj.
Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
13 V tvojo hišo bom šel z žgalnimi daritvami, izpolnil ti bom svoje zaobljube,
Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
14 ki so jih izrekle moje ustnice in spregovorila moja usta, ko sem bil v stiski.
A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
15 Daroval ti bom žgalne daritve pitancev s kadilom ovnov, daroval ti bom bikce s kozli. (Sela)
Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
16 Pridite in prisluhnite vsi vi, ki se bojite Boga in oznanil vam bom, kaj je storil za mojo dušo.
Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
17 K njemu sem klical s svojimi usti in povzdignjen je bil z mojim jezikom.
Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
18 Če v svojem srcu upoštevam krivičnost, me Gospod ne bo uslišal,
Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
19 toda Bog me je resnično uslišal, prisluhnil je glasu moje molitve.
Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
20 Blagoslovljen bodi Bog, ki ni odklonil moje molitve niti svojega usmiljenja od mene.
Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
