Psalmi 63

1 Oh Bog, ti si moj Bog, zgodaj te bom iskal. Mojo dušo žeja po tebi, moje meso hrepeni po tebi v suhi in žejni deželi, kjer ni vode,

Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.

2 da bi videl tvojo oblast in tvojo slavo, tako kot sem te videl v svetišču.

Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.

3 Ker je tvoja ljubeča skrbnost boljša kot življenje, te bodo moje ustnice hvalile.

Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.

4 Tako te bom blagoslavljal, medtem ko živim, svoje roke bom vzdigoval v tvojem imenu.

Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.

5 Moja duša bo nasičena kakor z mozgom in tolščo in moja usta te bodo hvalila z radostnimi ustnicami,

Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.

6 ko se te spominjam na svoji postelji in o tebi premišljujem v nočnih stražah.

Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.

7 Ker si bil ti moja pomoč, zato se bom veselil v senci tvojih peruti.

Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.

8 Moja duša trdno sledi tebi; tvoja desnica me podpira.

Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.

9 Toda tisti, ki iščejo mojo dušo, da bi jo uničili, bodo šli v globočine zemlje.

Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.

10 Padli bodo pod mečem; delež bodo za lisice.

A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.

11 Toda kralj se bo veselil v Bogu, vsak, kdor prisega z njim, bo v tem užival, toda usta teh, ki govorijo laži, bodo zamašena.

A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.