< Psalmi 55 >
1 Pazljivo prisluhni moji molitvi, oh Bog in ne skrij se pred mojo ponižno prošnjo.
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
2 Prisluhni mi in me usliši. V svoji pritožbi žalujem in zganjam hrup
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
3 zaradi glasu sovražnika, zaradi zatiranja zlobnega, kajti name mečejo krivičnost in z besom me sovražijo.
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
4 Moje srce znotraj mene je boleče zaskrbljeno in strahote smrti so padle name.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
5 Strah in trepet sta prišla name in groza me je preplavila.
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
6 Rekel sem: »Oh da bi imel peruti kakor golobica! Kajti potem bi odletel proč in bi bil miren.
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
7 Glej, potem bi odtaval daleč proč in ostal v divjini. (Sela)
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
8 Pospešil bi svoj pobeg pred vetrovnim viharjem in neurjem.«
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
9 Uniči, oh Gospod in razdeli njihove jezike, kajti videl sem nasilje in prepir v mestu.
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
10 Dan in noč hodijo okrog po njegovih zidovih. Tudi vragolija in bridkost sta v njegovi sredi.
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
11 Zlobnost je v njegovi sredi. Prevara in zvijača ne odideta iz njegovih ulic.
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
12 Kajti ni bil sovražnik, ki me je grajal, potem bi to lahko prenesel. Niti ni bil, kdor me je sovražil, ki se je poveličal zoper mene, potem bi se skril pred njim.
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
13 Toda bil si ti, človek, moj vrstnik, moj vodnik in moj znanec.
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
14 Skupaj sva imela prijetno namero in družno hodila v Božjo hišo.
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
15 Naj se jih polasti smrt in naj hitro gredo dol v pekel, kajti zlobnost je v njihovih bivališčih in med njimi. (Sheol )
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol )
16 Kar se mene tiče, bom klical k Bogu in Gospod me bo rešil.
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
17 Zvečer, zjutraj in opoldan bom molil in glasno vpil. Slišal bo moj glas.
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
18 V miru je osvobodil mojo dušo pred bitko, ki je bila zoper mene, kajti mnogo jih je bilo z menoj.
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
19 Bog bo slišal in jih prizadel, celó on, ki ostaja od davnine. (Sela) Ker nimajo sprememb, zato se ne bojijo Boga.
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
20 Svoje roke je iztegnil zoper tiste, ki so v miru z njim; prelomil je svojo zavezo.
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
21 Besede iz njegovih ust so bile bolj gladke kakor maslo, toda v njegovem srcu je bila vojna. Njegove besede so bile mehkejše kakor olje, čeprav so bile izvlečeni meči.
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
22 Svoje breme vrzi na Gospoda in on te bo podpiral. Nikoli ne bo dopustil, da bi bil pravični omajan.
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
23 Toda ti, oh Bog, jih boš zrušil v jamo uničenja. Krvoločni in varljivi ljudje ne bodo preživeli polovice svojih dni, jaz pa bom zaupal vate.
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.