Psalmi 50
1 Mogočen Bog, celó Gospod, je spregovoril in poklical zemljo od sončnega vzhoda do njegovega zahoda.
Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
2 S Siona, popolne lepote, je zasijal Bog.
Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
3 Naš Bog bo prišel in ne bo molčal. Ogenj bo požiral pred njim in okoli njega bo zelo viharno.
jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
4 Klical bo k nebesom od zgoraj in k zemlji, da bo lahko sodil svoje ljudstvo.
Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
5 »Zberite k meni moje svete, tiste, ki so z žrtvijo sklenili zavezo z menoj.«
Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
6 Nebesa bodo oznanjala njegovo pravičnost, kajti sam Bog je sodnik. (Sela)
És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
7 »Poslušaj, oh moje ljudstvo in govoril bom, oh Izrael in pričeval bom zoper tebe. Jaz sem Bog, celó tvoj Bog.
Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
8 Ne bom te grajal zaradi tvojih klavnih daritev ali tvojih žgalnih daritev, da so bile nenehno pred menoj.
Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
9 Iz tvoje hiše ne bom vzel nobenega bikca niti kozlov iz tvojih staj.
nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
10 Kajti vsaka gozdna žival je moja in živina na tisočêrih hribih.
Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
11 Poznam vso gorsko perjad in divje poljske živali so moje.
ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
12 Če bi bil lačen, ti ne bi povedal, kajti zemeljski [krog] je moj in njegova polnost.
Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
13 Mar bom jedel meso bikov ali pil kri koz?
Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
14 Bogu daruj zahvaljevanje in svoje zaobljube izpolni Najvišjemu.
Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
15 Obrni se k meni v dnevu stiske, osvobodil te bom in ti me boš proslavil.«
és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
16 Toda zlobnemu Bog govori: »Kaj delaš, da oznanjaš moje zakone ali da v svoja usta jemlješ mojo zavezo?
A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
17 Ker sovražiš poučevanje in moje besede zavračaš za seboj.
Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
18 Ko vidiš tatu, se strinjaš z njim in si postal soudeleženec z zakonolomci.
Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
19 Svoja usta izročaš v zlo in tvoj jezik snuje prevaro.
Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
20 Sediš in govoriš zoper svojega brata, obrekuješ sina svoje matere.
Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
21 Te stvari si storil, jaz pa sem molčal. Mislil si, da sem bil povsem takšen kakor ti. Toda grajal te bom in jih v vrsti postavil pred tvoje oči.
Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
22 Torej preudarite to, vi, ki pozabljate Boga, da vas ne bom raztrgal na koščke in nikogar ne bo, da osvobodi.
Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
23 Kdorkoli daruje hvalo, me poveličuje in tistemu, ki pravilno ureja svoje vedênje, bom pokazal Božjo rešitev duše.«
A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
