Psalmi 143
1 Usliši mojo molitev, oh Gospod, pazljivo prisluhni mojim ponižnim prošnjam; odgovori mi v svoji zvestobi in v svoji pravičnosti.
Dávid zsoltára. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet.
2 Ne vstopi na sodbo s svojim služabnikom, kajti v tvojem pogledu noben živeč človek ne bo opravičen.
Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted!
3 Kajti sovražnik je preganjal mojo dušo, moje življenje je z udarcem zrušil k tlom; pripravil me je, da prebivam v temi, kakor tisti, ki so bili dolgo mrtvi.
Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe a milyen a régen megholtaké!
4 Zato je moj duh nadvladan znotraj mene, moje srce znotraj mene je zapuščeno.
Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!
5 Spominjam se dni iz davnine, premišljujem o vseh tvojih delih, razglabljam o delu tvojih rok.
Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.
6 Svoje roke iztegujem k tebi; mojo dušo žeja po tebi kakor žejno deželo. (Sela)
Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. (Szela)
7 Naglo me usliši, oh Gospod, moj duh slabi. Svojega obraza ne skrivaj pred menoj, da ne bi bil podoben tem, ki gredo dol v jamo.
Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orczádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz.
8 Povzroči mi, da zjutraj slišim tvojo ljubečo skrbnost, kajti vate zaupam. Povzroči mi, da spoznam pot, po kateri naj hodim, kajti svojo dušo dvigujem k tebi.
Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!
9 Osvobodi me, oh Gospod, pred mojimi sovražniki. K tebi zbežim, da me skriješ.
Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram; hozzád menekülök!
10 Úči me izpolnjevati tvojo voljo, kajti ti si moj Bog. Tvoj duh je dober, vodi me v deželo iskrenosti.
Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön.
11 Oživi me, oh Gospod, zaradi svojega imena; zaradi svoje pravičnosti mojo dušo privedi iz stiske.
Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért!
12 Zaradi svojega usmiljenja iztrebi moje sovražnike in uniči vse tiste, ki prizadevajo mojo dušo, kajti jaz sem tvoj služabnik.
És kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok.
