Psalmi 130

1 Iz globin sem klical k tebi, oh Gospod.

Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

2 Gospod, usliši moj glas. Naj bodo tvoja ušesa pozorna na glas mojih ponižnih prošenj.

Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

3 Če si boš ti, Gospod, zaznamoval krivičnosti, oh Gospod, kdo bo vzdržal?

Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

4 Toda s teboj je odpuščanje, da bi se te lahko bali.

Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

5 Čakam na Gospoda, moja duša čaka in v njegovo besedo zaupam.

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

6 Moja duša čaka na Gospoda bolj kakor tisti, ki stražijo na jutro, pravim, bolj kakor tisti, ki stražijo na jutro.

Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

7 Naj Izrael upa v Gospoda, kajti z Gospodom je usmiljenje in z njim je obilna odkupitev.

Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

8 On bo Izraela odkupil pred vsemi njegovimi krivičnostmi.

Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.