< Psalmi 130 >
1 Iz globin sem klical k tebi, oh Gospod.
Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!
2 Gospod, usliši moj glas. Naj bodo tvoja ušesa pozorna na glas mojih ponižnih prošenj.
Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!
3 Če si boš ti, Gospod, zaznamoval krivičnosti, oh Gospod, kdo bo vzdržal?
Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?
4 Toda s teboj je odpuščanje, da bi se te lahko bali.
Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.
5 Čakam na Gospoda, moja duša čaka in v njegovo besedo zaupam.
Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.
6 Moja duša čaka na Gospoda bolj kakor tisti, ki stražijo na jutro, pravim, bolj kakor tisti, ki stražijo na jutro.
Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.
7 Naj Izrael upa v Gospoda, kajti z Gospodom je usmiljenje in z njim je obilna odkupitev.
Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;
8 On bo Izraela odkupil pred vsemi njegovimi krivičnostmi.
és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!