Psalmi 126

1 Ko je Gospod ponovno obrnil ujetništvo Siona, smo bili podobni tem, ki sanjajo.

Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.

2 Tedaj so bila naša usta napolnjena s smehom in naš jezik s petjem. Tedaj so med pogani govorili: » Gospod je zanje storil velike stvari.«

Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!

3 Gospod je za nas storil velike stvari, česar smo veseli.

Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.

4 Ponovno obrni naše ujetništvo, oh Gospod, kakor vodotoke na jugu.

Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.

5 Tisti, ki sejejo s solzami, bodo želi z veseljem.

Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:

6 Kdor hodi naprej in joka in prinaša dragoceno seme, bo brez dvoma ponovno prišel z veseljem, nesoč svoje snope s seboj.

menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.