Pregovori 8
1 Mar ne kliče modrost? In razumevanje [ne] dviguje svojega glasu?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 Stoji na vrhu visokih krajev, ob poti, na krajih steza.
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 Kliče pri velikih vratih, pri mestnem vhodu, pri vstopanju, pri vratih.
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 Vam, oh možje, kličem in moj glas je k človeškim sinovom.
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Oh vi preprosti, razumite modrost, in vi bedaki, bodite razumevajočega srca.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Poslušajte, kajti govorila bom o odličnih stvareh in odpiranje mojih ustnic bodo prave stvari.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Kajti moja usta bodo govorila resnico, zlobnost pa je mojim ustnicam ogabnost.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Vse besede mojih ust so v pravičnosti, v njih ni ničesar kljubovalnega ali sprevrženega.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 So čisto preproste tistemu, ki razume in pravilne tem, ki najdejo spoznanje.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Sprejmite moje poučevanje in ne srebra in spoznanje raje kakor izbrano zlato.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 Kajti modrost je boljša kakor rubini in vse stvari, ki se lahko želijo, se ne morejo primerjati k njej.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Jaz, modrost, prebivam z razumnostjo, odkrivam spoznanje razumnih domiselnosti.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 Gospodov strah je sovražiti zlo. Ponos, aroganco, zlobno pot in kljubovalna usta sovražim.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Nasvet je moj in zdrava modrost. Jaz sem razumevanje, jaz imam moč.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Po meni kraljujejo kralji in princi odrejajo pravico.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 Po meni vladajo princi in plemiči, celó vsi zemeljski sodniki.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Ljubim tiste, ki me ljubijo in tisti, ki me iščejo zgodaj, me bodo našli.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 Bogastva in čast sta z menoj; da, trajna bogastva in pravičnost.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 Moj sad je boljši kakor zlato; da, kakor čisto zlato in moje poplačilo kakor izbrano srebro.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Vodim po poti pravičnosti, po sredi stezá sodbe,
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 da lahko povzročim tistim, ki me ljubijo, da podedujejo imetje in jaz bom napolnila njihove zaklade.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 Gospod me je imel v lasti od začetka svoje poti, pred svojimi deli od davnine.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 Bila sem postavljena od večnosti, od začetka ali preden je bila zemlja.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Ko tam ni bilo globin, sem bila rojena, ko tam ni bilo studencev, obilnih z vodo.
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 Preden so bile gore nameščene, pred hribi sem bila rojena,
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 medtem ko še ni naredil zemlje niti polj niti najvišjega dela iz prahu sveta.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Ko je pripravljal nebo, sem bila tam, ko je postavil obod na obličju globine,
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 ko je zgoraj osnoval oblake, ko je utrdil studence globin,
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 ko je morju dal svoj odlok, da vode ne bodo prekoračile njegove zapovedi, ko je določil temelje zemlje,
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 tedaj sem bila poleg njega, kakor nekdo vzgojen z njim in dnevno sem bila njegovo veselje, vedno radostna pred njim,
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 radostna na naseljivem delu njegovega zemeljskega [kroga] in moja veselja so bila s človeškimi sinovi.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 Zdaj mi torej prisluhnite, oh vi otroci, kajti blagoslovljeni so tisti, ki se drže mojih poti.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Poslušajte poučevanje, bodite modri in tega ne zavrnite.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Blagoslovljen je človek, ki me posluša, ki dnevno bedi pri mojih velikih vratih, ki čaka pri podbojih mojih vrat.
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Kajti kdor me najde, najde življenje in dosegel bo naklonjenost od Gospoda.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 Toda kdor zoper mene greši, škodi svoji lastni duši. Vsi tisti, ki me sovražijo, ljubijo smrt.
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
