Pregovori 18
1 Preko želje človek, ki je samega sebe oddvojil, išče in se vmešava z vso modrostjo.
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2 Bedak nima veselja v razumevanju, temveč da njegovo srce lahko odkrije samo sebe.
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3 Kadar prihaja zlobni, potem prihaja tudi zaničevanje in s sramoto graja.
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4 Besede iz človekovih ust so kakor globoke vode in vrelec modrosti kakor tekoč potok.
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5 Ni dobro sprejeti osebo zlobnega, da pravičnega zruši na sodbi.
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6 Bedakove ustnice vstopajo v spor in njegova usta kličejo za udarci.
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7 Bedakova usta so njegovo uničenje in njegove ustnice so zanka njegovi duši.
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8 Besede tožljivca so kakor rane in gredo navzdol v najnotranjejše dele trebuha.
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9 Tudi tisti, ki je len v svojem delu, je brat tistemu, ki je velik kvarilec.
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10 Gospodovo ime je močan stolp, pravični priteče vanj in je varen.
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11 Bogataševo premoženje je njegovo močno mesto in kakor visoko obzidje v njegovi lastni domišljavosti.
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12 Pred uničenjem je človekovo srce ošabno in pred častjo je ponižnost.
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13 Kdor odgovarja zadevo, preden jo sliši, mu je to neumnost in sramota.
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14 Človekov duh bo podpiral njegovo šibkost, toda kdo lahko prenaša ranjenega duha?
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15 Srce razsodnega pridobiva spoznanje, uho modrega pa išče spoznanje.
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16 Človekovo darilo zanj pripravlja prostor in ga prinaša pred velike ljudi.
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17 Kdor je prvi v svoji lastni zadevi, je videti pravičen, toda prihaja njegov sosed in ga preiskuje.
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18 Žreb povzroča sporom, da se ustavijo in razdeljuje med mogočnimi.
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19 Užaljenega brata je težje pridobiti kakor močno mesto in njihovi spori so podobni grajskim zapahom.
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20 Človekov trebuh bo potešen s sadom svojih ust in nasičen bo z donosom svojih ustnic.
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21 Smrt in življenje sta v oblasti jezika in tisti, ki ga ljubijo, bodo jedli od njegovega sadu.
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22 Kdorkoli najde ženo, najde dobro stvar in dosega naklonjenost od Gospoda.
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23 Ubogi uporablja rotenja, toda bogataš odgovarja surovo.
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24 Človek, ki ima prijatelje, se mora kazati prijatelja in obstaja prijatelj, ki se drži bližje kakor brat.
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
