Pregovori 15
1 Mil odgovor bes obrača stran, toda boleče besede razvnamejo jezo.
Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2 Jezik modrega pravilno uporablja spoznanje, toda usta bedakov izlivajo nespametnost.
A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3 Gospodove oči so na vsakem kraju, opazujejo zlo in dobro.
Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4 Zdrav jezik je drevo življenja, toda perverznost v njem je vrzel v duhu.
A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5 Bedak prezira poučevanje svojega očeta, toda kdor upošteva opomin, je razsoden.
A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6 V hiši pravičnega je velik zaklad, toda v poplačilih zlobnega je težava.
Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7 Ustnice modrega razpršujejo znanje, toda srce nespametnega ne dela tako.
A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8 Klavna daritev zlobnega je Gospodu ogabnost, toda molitev iskrenega je njegovo veselje.
Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9 Pot zlobnega je Gospodu ogabnost, toda ljubi tistega, ki sledi pravičnosti.
Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10 Grajanje je nadležno tistemu, ki zapušča pot, in kdor sovraži opomin, bo umrl.
Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. (Sheol h7585)
12 Posmehljivec nima rad tistega, ki ga graja niti ne bo šel k modremu.
Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13 Veselo srce dela vedro obličje, toda s srčno bridkostjo je duh zlomljen.
A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14 Srce tistega, ki ima razumevanje, išče spoznanje, toda usta bedakov se hranijo na nespametnosti.
Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15 Vsi dnevi prizadetega so zli, toda kdor je veselega srca ima nenehno praznovanje.
Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16 Bolje je malo s strahom Gospodovim, kakor velik zaklad in težave s tem.
Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17 Boljša je zelenjavna večerja, kjer je ljubezen, kakor tolst vol in s tem sovraštvo.
Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
18 Srdit človek razvnema prepir, toda kdor je počasen za jezo, pomirja prepir.
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
19 Pot lenega človeka je kakor trnova ograja, toda pot pravičnega je narejena preprosto.
A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20 Moder sin razveseljuje očeta, toda nespameten človek prezira svojo mater.
A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21 Neumnost je radost tistemu, ki je oropan modrosti, toda razumevajoč človek živi pošteno.
A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22 Brez nasveta so nameni razočarani, toda v množici svetovalcev so uveljavljeni.
Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23 Človek ima radost z odgovorom svojih ust in beseda, izgovorjena v pravšnjem obdobju, kako dobro je to!
Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol h7585)
25 Gospod bo uničil hišo ponosnega, toda uveljavil bo vdovino mejo.
A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26 Misli zlobnega so Gospodu ogabnost, toda besede čistega so prijetne besede.
Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27 Kdor je pohlepen dobička, nadleguje svojo lastno hišo, toda kdor sovraži darila, bo živel.
Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28 Srce pravičnega razmišlja, da odgovori, toda usta zlobnega izlivajo zle stvari.
Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29 Gospod je daleč od zlobnega, toda sliši molitev pravičnega.
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30 Svetloba oči razveseljuje srce in dober glas dela kosti debele.
A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31 Uho, ki posluša opomin življenja, ostaja med modrimi.
A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32 Kdor odklanja poučevanje, prezira svojo lastno dušo, toda kdor posluša opomin, pridobiva razumevanje.
A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33 Strah Gospodov je poučevanje modrosti in pred častjo je ponižnost.
Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
