< Pregovori 14 >
1 Vsaka modra ženska gradi svojo hišo, toda nespametna jo ruši s svojimi rokami.
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 Kdor hodi v svoji poštenosti, se boji Gospoda, toda kdor je sprevržen na svojih poteh, ga prezira.
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 V ustih nespametnih je šiba ponosa, toda ustnice modrih jih bodo varovale.
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 Kjer ni volov, so jasli čiste, toda mnogo povečanje je z volovsko močjo.
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 Zvesta priča ne bo lagala, toda kriva priča bo izrekala laži.
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 Posmehljivec išče modrost, pa je ne najde, toda spoznanje je lahko tistemu, ki razume.
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 Pojdi izpred prisotnosti nespametnega človeka, kadar v njem ne zaznavaš ustnic spoznanja.
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 Modrost razsodnega je razumeti svojo pot, toda neumnost bedakov je prevara.
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 Bedaki se posmehujejo ob grehu, toda med pravičnimi je naklonjenost.
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 Srce pozna svojo lastno grenkobo in tujec se ne vmešava s svojo radostjo.
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 Hiša zlobnega bo zrušena, toda šotor iskrenega bo cvetel.
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 Obstaja pot, ki se zdi človeku prava, toda njen konec so poti smrti.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 Celo v smehu je srce žalostno in konec tega veselja je potrtost.
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 Odpadnik v srcu bo nasičen s svojimi lastnimi potmi, dober človek pa bo zadovoljen sam od sebe.
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 Naivnež verjame vsaki besedi, toda razsoden človek dobro pazi na svojo hojo.
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 Moder človek se boji in se oddaljuje od zla, toda bedak besni in je samozavesten.
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 Kdor je hitro jezen, se vede nespametno, človek zlobnih naklepov pa je osovražen.
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 Naivneži podedujejo neumnost, toda razsodni so kronani s spoznanjem.
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 Zlobni se priklanjajo pred dobrimi in zlobni pri velikih vratih pravičnih.
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 Ubogi je osovražen celo od svojega lastnega soseda, toda bogati ima mnogo prijateljev.
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 Kdor prezira svojega soseda, greši, toda kdor ima usmiljenje do ubogega, je srečen.
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 Mar se ne motijo tisti, ki snujejo zlo? Toda usmiljenje in resnica bosta tem, ki snujejo dobro.
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 V vsem trudu je korist, toda govorjenje ustnic se nagiba samo k ubožnosti.
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 Krona modrih so njihova bogastva, toda nespametnost bedakov je neumnost.
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 Poštena priča osvobaja duše, toda varljiva priča govori laži.
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 V strahu Gospodovem je močno zaupanje in njegovi otroci bodo imeli kraj zatočišča.
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 Strah Gospodov je studenec življenja, da se odide od zank smrti.
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 V množici ljudstva je kraljeva čast, toda v pomanjkanju ljudstva je uničenje princa.
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 Kdor je počasen za bes, ima veliko razumevanja, toda kdor je naglega duha, povišuje neumnost.
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 Zdravo srce je življenje mesu, toda zavist gniloba kostem.
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 Kdor zatira ubogega, graja njegovega Stvarnika, toda kdor ga časti, ima usmiljenje do ubogih.
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Zlobni je v svoji zlobnosti odpeljan proč, toda pravični ima upanje v svoji smrti.
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 Modrost počiva v srcu tistega, ki ima razumevanje, toda tisti, ki je v sredi bedakov, je spoznan.
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 Pravičnost povišuje narod, toda greh je očitek kateremukoli ljudstvu.
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 Kraljeva naklonjenost je k modremu služabniku, toda njegov bes je zoper tistega, ki povzroča sramoto.
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.