Luka 22
1 Torej približal se je praznik nekvašenega kruha, ki se imenuje Pasha.
Közeledett már a kovásztalan kenyerek ünnepe, amelyet húsvétnak neveztek.
2 Visoki duhovniki in pisarji pa so si prizadevali, kako bi ga lahko ubili, kajti bali so se ljudi.
A főpapok és írástudók keresték a módját, hogyan öljék meg őt, mert féltek a néptől.
3 Tedaj je Satan vstopil v Juda, z vzdevkom Iškarijot, ki je bil izmed dvanajsterih.
Bement a sátán Júdásba, akit Iskáriótesnek neveztek, és aki a tizenkettő közül való volt.
4 In ta je odšel svojo pot ter se posvetoval z visokimi duhovniki in stotniki, kako bi jim ga lahko izdal.
Elment, és megbeszélte a főpapokkal és az elöljárókkal, hogyan adja őt kezükbe.
5 In ti so bili veseli in se obvezali, da mu dajo denar.
Azok megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki.
6 In obljubil je ter iskal priložnost, da jim ga izda v odsotnosti množice.
Ő megígérte, hogy jó alkalmat keres, hogy őt kezükbe adja a nép tudta nélkül.
7 Potem je prišel dan nekvašenega kruha, ko mora biti zaklano pashalno jagnje.
Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amikor fel kellett áldozni a húsvéti bárányt.
8 In poslal je Petra ter Janeza, rekoč: »Pojdita in nam pripravita pashalno jagnje, da bomo lahko jedli.«
Jézus elküldte Pétert és Jánost, és ezt mondta: „Menjetek, készítsétek el nekünk a húsvéti bárányt, hogy megehessük.“
9 In rekla sta mu: »Kje želiš, da ga pripraviva?«
Ezt mondták neki: „Hol akarod, hogy elkészítsük?“
10 Rekel jima je: »Glejta, ko vstopita v mesto, vaju bo srečal moški, nesoč lončen vrč vode; sledita mu v hišo, v katero vstopa.
Ő ezt mondta nekik: „Íme, amikor bementek a városba, szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz. Kövessétek őt abba a házba, amelybe bemegy,
11 Hišnemu očetu pa bosta rekla: ›Učitelj ti pravi: ›Kje je soba za goste, kjer bom s svojimi učenci jedel pashalno jagnje?‹‹
és ezt mondjátok a ház gazdájának: Ezt üzeni a Mester: Hol van a szállás, ahol megeszem tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
12 In pokazal vama bo veliko opremljeno zgornjo sobo; tam pripravita.«
És ő mutat nektek egy nagy, berendezett felsőszobát, ott készítsétek el.“
13 In onadva sta odšla ter našla, kakor jima je rekel in pripravila sta pashalno jagnje.
Elmentek, és úgy találták, ahogy mondta nekik, és elkészítették a húsvéti bárányt.
14 Ko pa je prišla ura, se je usedel in dvanajsteri apostoli z njim.
Amikor eljött az idő, asztalhoz ült, és vele együtt a tizenkét apostol.
15 Rekel jim je: »S hrepenenjem sem si želel, da bi to pashalno jagnje jedel z vami, še predem trpim,
Ezt mondta nekik: „Vágyva vágytam, hogy megegyem a húsvéti bárányt veletek, mielőtt szenvedek.
16 kajti povem vam: ›Ne bom več jedel od tega, dokler to ne bo izpolnjeno v Božjem kraljestvu.‹«
Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míg be nem teljesedik Isten országában.“
17 In vzel je čašo ter se zahvalil in rekel: »Vzemite jo in si to razdelite med seboj,
Azután vette a poharat, minekutána hálát adott, ezt mondta: „Vegyétek, és osszátok el magatok között,
18 kajti povem vam: ›Ne bom pil od sadu vinske trte, dokler ne pride Božje kraljestvo.‹«
mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míg el nem jön Isten országa.“
19 In vzel je kruh in se zahvalil in ga razlomil ter jim dal, rekoč: »To je moje telo, ki je dano za vas, to delajte v spomin name.«
És vette a kenyeret, hálát adott, megszegte, nekik adta, ezt mondván: „Ez az én testem, amely értetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.“
20 Podobno tudi čašo po večerji, rekoč: »Ta čaša je nova zaveza v moji krvi, ki se preliva za vas.
Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „E pohár az új szövetség az én véremben, amely tiérettetek kionttatik.
21 Toda glejte, roka tistega, ki me izdaja, je z menoj pri mizi.
De íme, annak a keze, aki engem elárul, az enyémmel együtt van az asztalon.
22 In Sin človekov resnično gre, kakor je bilo določeno, toda gorje temu človeku, po katerem je izdan!«
És az Emberfia elmegy ugyan, amint el van rendelve, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt.“
23 In med seboj so se začeli spraševati, kdo izmed njih je bil, da bi storil to stvar.
Erre kezdték kérdezni egymás között, hogy vajon ki lehet az közöttük, aki ezt meg fogja tenni.
24 Med njimi pa je bil tudi prepir, kdo izmed njih naj bi veljal za največjega.
Versengés is támadt közöttük, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
25 On pa jim je rekel: »Kralji poganov izvajajo gospostvo nad njimi, in kateri izvajajo oblast nad njimi, so imenovani dobrotniki.
Erre ő ezt mondta nekik: „A pogányokon uralkodnak királyaik, és akiknek hatalmuk van felettük, jótevőknek hívatják magukat.
26 Toda vi ne bodite takšni, temveč kdor je med vami največji, naj bo kakor mlajši in kdor je šef kakor tisti, ki streže.
Közöttetek azonban ne így legyen. Hanem aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, mint aki a legkisebb, és aki vezet, mint aki szolgál.
27 Kajti kdo je večji, kdor sedi pri mizi ali kdor streže? Mar ni, kdor sedi pri mizi? Toda jaz sem med vami kakor tisti, ki streže.
Mert ki a nagyobb? Az, aki az asztalnál ül, vagy aki szolgál? Ugye az, aki az asztalnál ül? De én olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál.
28 Vi ste tisti, ki ste vztrajali z menoj v mojih skušnjavah.
Ti vagytok azok, akik megmaradtok velem kísértéseimben,
29 In določam vam kraljestvo, kakor ga je moj Oče določil meni,
és én nektek adom az országot, amint az én Atyám nekem adta,
30 da boste lahko jedli in pili pri moji mizi v mojem kraljestvu in sedeli na prestolih ter sodili dvanajst Izraelovih rodov.«
hogy egyetek és igyatok az én asztalomnál az én országomban, és királyi széken üljetek, ítéletet tartva Izrael tizenkét törzse felett.“
31 In Gospod je rekel: »Simon, Simon, glej, Satan je zahlepel, da bi te imel, da te lahko preseje kakor pšenico,
Ezt mondta az Úr: „Simon! Simon! Íme, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát,
32 toda jaz sem molil zate, da tvoja vera ne opeša; ko pa boš spreobrnjen, okrépi svoje brate.«
de én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited. Ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait.“
33 In ta mu je rekel: »Gospod, pripravljen sem iti s teboj, tako v ječo, kakor v smrt.«
Ő pedig ezt mondta: „Uram, veled kész vagyok mind börtönbe, mind halálra menni!“
34 On pa je rekel: »Povem ti, Peter, danes petelin ne bo zapel, preden ne boš trikrat zatajil, da me poznaš.«
És ő ezt mondta: „Mondom neked, Péter, ma nem szólal meg addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.“
35 In rekel jim je: »Ko sem vas poslal brez mošnje in malhe in čevljev ali vam je karkoli manjkalo?« In rekli so: »Nič.«
Aztán ezt mondta nekik: „Amikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-e valamiben hiányotok?“Ők pedig ezt mondták: „Semmiben sem.“
36 Potem jim je rekel: »Toda kdor ima mošnjo, naj jo sedaj vzame in prav tako svojo malho; in kdor nima meča, naj proda svojo obleko in enega kupi.
Ezt mondta nekik: „De most, akinek erszénye van, vegye elő, hasonlóképpen a táskát, és akinek nincs kardja, adja el felsőruháját, és vegyen.
37 Kajti povem vam, da se mora na meni dovršiti še to, kar je pisano: ›In prištet je bil med prestopnike, ‹ kajti stvari glede mene imajo konec.«
Mert mondom nektek, hogy be kell teljesednie rajtam annak, ami meg van írva: »És a gonoszok közé sorolták.« Mert ami rám vonatkozik, az mind beteljesedik.“
38 In rekli so: »Gospod, glej, tukaj sta dva meča.« On pa jim je rekel: »Dovolj je.«
Azok ezt mondták: „Uram, íme, van itt két kard.“Ő pedig ezt mondta: „Elég!“
39 In prišel je ven ter odšel, kakor je bil navajen, na Oljsko goro in tudi njegovi učenci so mu sledili.
Ezután kiment, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is.
40 Ko pa je bil na mestu, jim je rekel: »Molíte, da ne vstopite v skušnjavo.«
Amikor odaért, ezt mondta nekik: „Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.“
41 In od njih je bil oddaljen približno za lučaj kamna ter pokleknil in molil,
Aztán eltávolodott tőlük, mintegy kőhajításnyira, és térdre esve imádkozott:
42 rekoč: »Oče, če si voljan, odstrani to čašo od mene, vendar ne moja volja, temveč tvoja naj se zgodi.«
„Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mégis ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd.“
43 In prikazal se mu je angel iz nebes ter ga krepil.
Akkor egy angyal jelent meg a mennyből, és erősítette őt.
44 Medtem ko je bil v neznosni bolečini, pa je še iskrenejše molil in njegov pot je bil, kakor bi na zemljo padale velike kaplje krvi.
Haláltusájában még buzgóbban imádkozott, és verítéke olyan volt, mint a nagy vércseppek, amelyek a földre hullanak.
45 In ko se je dvignil od molitve in prišel k svojim učencem, jih je zaradi bridkosti našel speče
Miután imádkozása után fölkelt, tanítványaihoz ment, akiket alva talált a szomorúságtól.
46 in jim rekel: »Čemu spite? Vstanite in molíte, da ne vstopite v skušnjavo.«
Ekkor így szólt hozzájuk: „Miért alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.“
47 In medtem ko je še govoril, zagleda množico in tisti, ki se je imenoval Juda, eden izmed dvanajsterih, je šel pred njimi in se približal Jezusu, da bi ga poljubil.
Miközben ezeket mondta, íme, sokaság közeledett, amelynek élén Júdás ment, aki egy a tizenkettő közül, és Jézushoz lépett, hogy megcsókolja.
48 Toda Jezus mu je rekel: »Juda, s poljubom izdajaš Sina človekovega?«
Jézus ezt mondta neki: „Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát?“
49 Ko so ti, ki so bili okoli njega, videli, kaj bo sledilo, so mu rekli: »Gospod ali naj udarimo z mečem?«
Amikor akik körülötte voltak, látták, hogy mi következik, ezt mondták neki: „Uram, vágjunk közéjük karddal?“
50 In eden izmed njih je udaril služabnika vélikega duhovnika ter mu odsekal desno uho.
És valaki közülük máris rásújtott a főpap szolgájára, és levágta annak jobb fülét.
51 In Jezus je odgovoril ter rekel: »Pustite do tod.« In dotaknil se je njegovega ušesa ter ga ozdravil.
Jézus azonban megszólalt, és ezt mondta nekik: „Elég!“És megérintve annak fülét, meggyógyította.
52 Potem je Jezus rekel visokim duhovnikom in tempeljskim stotnikom ter starešinam, ki so prišli k njemu: »Ali ste prišli ven, kakor proti tatu, z meči in palicami?
Jézus így szólt azokhoz, akik hozzámentek, a főpapoknak, a templom elöljáróinak és a véneknek: „Mint egy latorra, úgy jöttetek kardokkal és botokkal.
53 Ko sem bil vsak dan z vami v templju, zoper mene niste iztegnili rok, toda to je vaša ura in oblast teme.«
Amikor mindennap veletek voltam a templomban, kezeteket nem vetettétek rám. De ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.“
54 Potem so ga vzeli in ga odvedli ter ga privedli v hišo vélikega duhovnika. Peter pa je sledil od daleč.
Akkor elfogták őt, elvezették, és elvitték a főpap házába. Péter távolról követte.
55 In ko so sredi dvorane prižgali ogenj ter skupaj sedli, je Peter sédel mednje.
Amikor tüzet raktak az udvar közepén, és körülülték, Péter is leült velük.
56 Toda zagledala ga je neka služkinja, ko je sedel poleg ognja in ga tehtno pogledala ter rekla: »Tudi ta človek je bil z njim.«
Meglátta őt egy szolgálólány, amint a világosságnál ült, szemügyre vette, és ezt mondta: „Ez is vele volt!“
57 On pa ga je zanikal, rekoč: »Ženska, ne poznam ga.«
Ő pedig letagadta, és ezt mondta: „Asszony, nem ismerem őt.“
58 In malo za tem ga je opazil drug ter rekel: »Tudi ti si izmed njih.« Peter pa je rekel: »Človek, nisem.«
Rövid idő múlva más valaki látta meg, és mondta: „Te is azok közül való vagy!“Péter pedig ezt mondta: „Ember, nem vagyok!“
59 In približno eno uro kasneje je še en prepričano potrdil, rekoč: »Resnično, tudi ta je bil z njim, kajti Galilejec je.«
És úgy egy óra múlva más valaki is bizonygatta, és ezt mondta: „Bizony ez is vele volt, mert Galileából való ő is.“
60 Peter pa je rekel: »Človek, ne vem kaj praviš.« In takoj, medtem ko je še govoril, je petelin zapel.
Péter ezt mondta: „Ember, nem tudom, mit beszélsz!“És azonnal, amikor még beszélt, megszólalt a kakas.
61 Gospod pa se je obrnil in pogledal na Petra. In Peter se je spomnil Gospodove besede, kako mu je rekel: »Preden petelin zapoje, me boš trikrat zatajil.«
Hátrafordult az Úr, és rátekintett Péterre. És Péter visszaemlékezett az Úr szavára, amit neki mondott: „Mielőtt a kakas megszólal, háromszor megtagadsz engem.“
62 In Peter je odšel ven ter se bridko zjokal.
Aztán kiment, és keservesen sírt.
63 Možje, ki so prijeli Jezusa, so ga zasmehovali in ga udarjali.
Azok a férfiak, akik fogva tartották Jézust, csúfolták és verték,
64 In ko so mu zavezali oči, so ga udarili po obrazu in ga vprašali, rekoč: »Prerokuj, kdo je ta, ki te je udaril?«
és szemét betakarva arcul csapták őt, és ezt kérdezték: „Prófétáld meg, ki az, aki megütött téged!“
65 In mnogo drugih stvari so bogokletno govorili zoper njega.
És sok mással is szidalmazták őt.
66 In takoj, ko je bil dan, so prišli skupaj starešine izmed ljudi, visoki duhovniki ter pisarji in ga odvedli v svoj véliki zbor, rekoč:
Amint nappal lett, egybegyűlt a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók, és gyülekezetükbe vitték őt,
67 »Ali si ti Kristus? Povej nam.« On pa jim je rekel: »Če vam povem, ne boste verjeli
és ezt mondták: „Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk.“Ő pedig ezt mondta nekik: „Ha meg is mondanám, akkor sem hiszitek el,
68 in tudi če vas vprašam, mi ne boste odgovorili niti mi [ne boste] pustili oditi.
ha pedig én kérdezlek, nem feleltek.
69 Odslej bo Sin človekov sedel na desnici Božje moči.«
De mostantól fogva ott ül az Emberfia Isten hatalmának jobbja felől.“
70 Potem so vsi rekli: »Ali si ti potem Božji Sin?« On pa jim je rekel: »Vi pravite, da sem.«
Erre mind ezt mondták: „Te vagy tehát Isten Fia?“Ő pedig ezt mondta: „Ti mondjátok, hogy az vagyok!“
71 Rekli so: »Kaj potrebujemo kakršnihkoli nadaljnjih prič? Kajti sami smo slišali iz njegovih lastnih ust.«
Azok ezt mondták: „Mi szükségünk van még tanúkra? Hiszen mi magunk hallottuk saját szájából!“
