< Jozue 1 >
1 Torej po smrti Mojzesa, Gospodovega služabnika, se je pripetilo, da je Gospod spregovoril Nunovemu sinu Józuetu, Mojzesovemu služabniku, rekoč:
És lőn Mózesnek, az Úr szolgájának halála után, szóla az Úr Józsuénak, a Nún fiának, Mózes szolgájának, mondván:
2 »Moj služabnik Mojzes je mrtev. Sedaj torej vstani, pojdi čez ta Jordan, ti in vse to ljudstvo, v deželo, ki jo dajem njim, torej Izraelovim otrokom.
Mózes, az én szolgám meghalt; most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon, te és mind ez a nép arra a földre, a melyet én adok nékik, az Izráel fiainak.
3 Vsak kraj, na katerega bo stopil podplat tvojega stopala, to sem ti dal, kakor sem rekel Mojzesu.
Minden helyet, a melyet talpatok érint, néktek adtam, a miképen szólottam Mózesnek.
4 Od divjine in tega Libanona, celo do velike reke, reke Evfrat, vso deželo Hetejcev in do velikega morja proti zahajanju sonca, bo vaša pokrajina.
A pusztától és a Libánontól fogva a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóvízig, a Khitteusoknak egész földe és a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti határotok.
5 Tam noben mož ne bo zmožen obstati pred teboj vse dni tvojega življenja. Kakor sem bil z Mojzesom, tako bom s teboj. Ne bom te razočaral niti te ne bom zapustil.
Meg nem áll senki előtted életednek minden idejében; a miképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled.
6 Bodi močan in odločnega poguma, kajti temu ljudstvu boš v dediščino razdelil deželo, za katero sem prisegel njihovim očetom, da jim jo dam.
Légy bátor és erős, mert te teszed majd e népet annak a földnek örökösévé, a mely felől megesküdtem az ő atyáiknak, hogy nékik adom azt.
7 Samo močan bodi in zelo pogumen, da boš lahko obeležil, da storiš glede na vso postavo, ki ti jo je moj služabnik Mojzes zapovedal. Ne obrni se od nje ne k desni roki ne k levi, da boš lahko uspeval kamorkoli greš.
Csak légy bátor és igen erős, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, a melyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, a miben jársz!
8 Ta knjiga postave ne bo odšla od tvojih ust, temveč boš o njej premišljeval podnevi in ponoči, da boš lahko obeležil, da storiš glede na vse to, kar je zapisano v njej, kajti takrat boš naredil svojo pot uspešno in takrat boš imel dober uspeh.
El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.
9 Mar ti nisem jaz zapovedal? Bodi močan in odločnega poguma. Ne bodi prestrašen niti ne bodi zaprepaden, kajti Gospod, tvoj Bog, je s teboj, kamorkoli greš.«
Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz.
10 Potem je Józue zapovedal častnikom ljudstva, rekoč:
Parancsola azért Józsué a nép előljáróinak, mondván:
11 »Preidite skozi vojsko in zapovejte ljudstvu, rekoč: ›Pripravite svoj živež, kajti v treh dneh boste šli preko tega Jordana, da vstopite, da vzamete v last deželo, ki vam jo daje Gospod, vaš Bog, da jo vzamete v last.‹«
Menjetek által a táboron, és parancsoljátok meg a népnek, mondván: Készítsetek magatoknak útravalót, mert harmadnap mulva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek birtokul.
12 Rubenovcem in Gádovcem in polovici Manásejevega rodu pa je Józue spregovoril, rekoč:
A Rúben és Gád nemzetségének pedig, és a Manassé nemzetség felének szóla Józsué, mondván:
13 »Spomnite se besede, ki vam jo je zapovedal Gospodov služabnik Mojzes, rekoč: › Gospod, vaš Bog, vam je dal počitek in vam je dal to deželo.‹
Emlékezzetek meg a dologról, a mit megparancsolt néktek Mózes, az Úrnak szolgája, mondván: Az Úr, a ti Istenetek megnyugtatott titeket, és néktek adta ezt a földet.
14 Vaše žene, vaši malčki in vaša živina bodo ostali v deželi, ki vam jo je dal Mojzes na tej strani Jordana, toda vi boste pred vašimi brati prečkali oboroženi, vsi močni junaški možje in jim pomagali,
Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, a melyet adott néktek Mózes a Jordánon túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át atyátokfiai előtt, mindnyájan, a kik közületek erős vitézek, és segéljétek meg őket;
15 dokler Gospod ne da vašim bratom počitek, kakor ga je dal vam in tudi oni ne vzamejo v last dežele, ki jim jo daje Gospod, vaš Bog. Potem se boste vrnili v deželo svoje posesti in jo uživali, ki vam jo je dal Gospodov služabnik Mojzes na tej strani Jordana, proti sončnemu vzhodu.«
A míg megnyugosztja az Úr a ti atyátokfiait is, mint titeket, és bírják ők is a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik: akkor aztán térjetek vissza a ti örökségtek földére és bírjátok azt, a melyet Mózes, az Úr szolgája adott néktek a Jordánon túl, napkelet felől.
16 Józuetu so odgovorili, rekoč: »Vse, kar nam zapoveduješ, bomo storili in kamor nas pošlješ, bomo šli.
Azok pedig felelének Józsuénak, mondván: Mindent megcselekszünk, a mit parancsoltál nékünk, és a hová küldesz minket, oda megyünk.
17 Glede na to, kakor smo Mojzesu prisluhnili v vseh stvareh, tako bomo prisluhnili tebi. Samo Gospod, tvoj Bog, naj bo s teboj, kakor je bil z Mojzesom.
A mint Mózesre hallgattunk, épen úgy hallgatunk majd te reád, csak legyen veled az Úr, a te Istened, a miképen vele volt Mózessel.
18 Kdorkoli je ta, ki se upre zoper tvojo zapoved in ne bo prisluhnil tvojim besedam v vsem, kar mu zapoveš, bo usmrčen. Samo močan bodi in odločnega poguma.«
Mindenki, a ki ellene szegül a te szódnak, és nem hallgat a te beszédedre mindabban, a mit parancsolsz néki, megölettessék. Csak bátor légy és erős!