Job 6
1 Toda Job je odgovoril in rekel:
Felelt Jób és mondta:
2 »Oh, da bi bila moja žalost temeljito stehtana in moja katastrofa skupaj položena na tehtnico!
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 Kajti sedaj bi bila ta težja kakor morski pesek. Zato so moje besede požrte.
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 Kajti puščice Vsemogočnega so znotraj mene, njihov strup vpija mojega duha. Strahote od Boga se postrojujejo zoper mene.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 Mar divji osel riga, kadar jé travo? Mar muka vol nad svojo krmo?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Mar se lahko to, kar je neokusno, jé brez soli? Ali je sploh kaj okusa v jajčnem beljaku?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 Stvari, ki se jih moja duša ni hotela dotikati, so kakor moja hrana žalosti.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Oh, da bi lahko imel svojo zahtevo in da bi mi Bog zagotovil stvar, po kateri hrepenim!
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 Celo da bi to ugajalo Bogu, da me uniči, da bi popustil svojo roko in me odrezal!
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 Potem bi vendar imel tolažbo; da, otrdil bi se v bridkosti. Naj mi ne prizanese, kajti nisem prikrival besed Svetega.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 Kaj je moja moč, da bi upal? Kaj je moj konec, da bi podaljšal svoje življenje?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Mar je moja moč moč kamnov? Ali je moje meso iz brona?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 Mar ni moja pomoč v meni? In ali je modrost popolnoma pregnana od mene?
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 Tistemu, ki peša, naj bi bilo izkazano usmiljenje od njegovega prijatelja, toda on zapušča strah Vsemogočnega.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 Moji bratje so varljivo postopali kakor potok in kakor tok potokov so prešli,
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 ki so potemneli zaradi razloga ledu in na katerih je skrit sneg.
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 Kadar se ogrejejo, izginejo. Ko je vroče, so použiti iz svojega kraja.
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 Steze njihove poti so obrnjene stran; gredo v nič in izginejo.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Krdela iz Temá so gledala, skupine iz Sabe so čakale nanje.
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 Zbegani so bili, ker so upali. Prišli so tja in bili osramočeni.
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 Kajti sedaj ste nič, vidite moje zavračanje in ste prestrašeni.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Mar sem rekel: ›Prinesite k meni?‹ ali ›Dajte mi nagrado iz svojega imetja?‹
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 ali: ›Osvobodite me pred sovražnikovo roko?‹ ali ›Odkupite med pred roko mogočnega?‹
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Účite me in držal bom svoj jezik in dajte mi razumeti, kje sem se motil.
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 Kako prepričljive so prave besede! Toda kaj vaše razpravljanje ošteva?
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Mar si domišljate, da grajate besede in govore tistega, ki je obupan, ki so kakor veter?
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Da, vi nadvladate osirotelega in kopljete jamo za svojega prijatelja.
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Zdaj torej bodite zadovoljni. Poglejte name, kajti to vam je očitno, če lažem.
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Vrnite se, prosim vas, naj to ne bo krivičnost. Da, ponovno se vrnite, moja pravičnost je v tem.
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 Mar je na mojem jeziku krivičnost? Ne more moj okus razločevati sprevrženih stvari?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
