Pridigar 10
1 Mrtve muhe lekarnarjevemu mazilu povzročijo, da od sebe širi smrdljiv vonj; tako je majhna neumnost tistemu, ki ima sloves zaradi modrosti in časti.
Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
2 Srce modrega človeka je pri njegovi desnici, toda bedakovo srce pri njegovi levici.
A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
3 Da, tudi kadar kdor je bedak, hodi po poti, ga njegova modrost izneverja in vsakemu govori, da je bedak.
Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
4 Če vladarjev duh vstane zoper tebe, ne zapusti svojega mesta, kajti ustrežljivost pomirja velike prestopke.
Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
5 Je zlo, ki sem ga videl pod soncem, kakor pomota, ki izvira od vladarja:
Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
6 neumnost je postavljena na visoko dostojanstvo, bogati pa sedijo na nizkem kraju.
a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
7 Videl sem služabnike na konjih, prince pa hoditi kakor služabniki po tleh.
Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
8 Kdor koplje jamo, bo padel vanjo, kdorkoli pa lomi ograjo, ga bo pičila kača.
A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
9 Kdorkoli odstranja kamne, bo z njimi poškodovan in kdor cepi drva, bo s tem izpostavljen nevarnosti.
A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
10 Če je železo topo in ne nabrusi ostrine, potem mora vložiti več moči; toda modrost je koristna, da usmerja.
Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
11 Zagotovo bo kača pičila brez izrekanja uroka in blebetavec ni boljši.
Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
12 Besede iz ust modrega moža so milostljive, toda ustnice bedaka bodo samega sebe pogoltnile.
A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
13 Začetek besed iz njegovih ust je nespametnost, konec njegovega govora pa je pogubna norost.
szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
14 Tudi bedak je poln besed. Človek ne more povedati kaj bo, in kaj bo za njim, kdo mu lahko pove?
S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
15 Trud nespametnih izčrpava vsakogar izmed njih, ker ne ve kako iti do mesta.
A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
16 Gorje tebi, oh dežela, kadar je tvoj kralj otrok in tvoji princi jedo zjutraj!
Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
17 Blagoslovljena si ti, oh dežela, kadar je tvoj kralj sin plemičev in tvoji princi jedo v pravšnjem obdobju, za moč in ne za pijanost!
Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
18 Z veliko lenobe zgradba propada in zaradi brezdelja rok kaplja skozi hišo.
Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
19 Praznovanje je narejeno za smeh in vino dela vesele, toda denar odgovarja vsem stvarem.
Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
20 Ne preklinjaj kralja niti v svojih mislih in ne preklinjaj bogatega v svoji spalnici, kajti zračna ptica bo odnesla glas in kar ima peruti, bo povedalo zadevo.
Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
