Псалтирь 123

1 К Тебе возведох очи мои, Живущему на небеси.

Zarándoklás éneke. Hozzád emeltem szemeimet, te ki az égben trónolsz!

2 Се, яко очи раб в руку господий своих, яко очи рабыни в руку госпожи своея: тако очи наши ко Господу Богу нашему, дондеже ущедрит ны.

Íme, mint szolgák szemei uruknak kezére, mint szolgáló szemei úrnője kezére: úgy fordulnak szemeink az Örökkévalóhoz Istenünkhöz, mígnem kegyelmez nekünk.

3 Помилуй нас, Господи, помилуй нас, яко помногу исполнихомся уничижения:

Kegyelmezz nekünk, Örökkévaló, kegyelmezz nekünk, mert bőven jóllaktunk a csúfolással;

4 наипаче наполнися душа наша поношения гобзующих и уничижения гордых.

bőven is jóllakott lelkünk, gúnyjával a gondtalanoknak, csúfolásával a gőgös elnyomóknak.