Книга Иова 33
1 Но послушай, Иове, словес моих и беседу мою внуши:
Azonban halljad csak, Jób, beszédemet és mind a szavaimra figyelj.
2 се бо, отверзох уста моя, и возглагола язык мой:
Íme, kérlek, megnyitottam számat, nyelvem megszólalt ínyemen.
3 чисто сердце мое во словесех, разум же устну моею чистая уразумеет:
Szívem egyenessége az én mondásaim, s a tudást tisztán mondják meg ajkaim.
4 Дух Божий сотворивый мя, дыхание же Вседержителево поучающее мя:
Isten szelleme alkotott engem, s a mindenható lehelete éltet engem.
5 аще можеши, даждь ми ответ к сим: потерпи, стани противу мене, и аз противу тебе.
Ha teheted, válaszolj nekem, sorakozz elém, állj ki.
6 От брения сотворен еси ты, якоже и аз: от тогожде сотворения есмы:
Lám, én olyan vagyok Isten előtt, mint te magad, agyagból szakasztattam én is.
7 не страх мой тя смятет, ниже рука моя тяжка будет на тя.
Íme, az én rettenésem nem ijeszt téged, és nyomásom nem nehezül rád.
8 Обаче рекл еси во ушы мои, и глас глагол твоих услышах, занеже глаголеши:
Ugyancsak mondottad füleim hallatára, és szavak hangját hallottam:
9 чист есмь аз, не согрешая, непорочен же есмь, ибо не беззаконновах:
Tiszta vagyok, bűntett nélkül, mocsoktalan vagyok és nincs bűnöm;
10 зазор же на мя обрете и мнит мя, яко противника Себе:
lám, ürügyeket talál ki ellenem, tekint engem a maga ellenségének;
11 вложи же ногу мою в древо и надсмотрял пути моя вся.
karóba teszi lábaimat, megvigyázza mind az ösvényeimet.
12 Како бо глаголеши, яко прав есмь, и не послуша мене? Вечен бо есть, иже над земными.
Lám, ebben nincs igazad, felelem neked, mert halandónál nagyobb az Isten.
13 Глаголеши бо: чесо ради правды моея не услыша всяко слово?
Miért pöröltél ellene, hogy semmi szavával nem felel?
14 Единою бо возглаголет Господь, второе же во сне, или в поучении нощнем,
Mert egyszer beszél Isten, meg kétszer – nem látja meg.
15 или, яко егда нападает страх лют на человеки, во дреманиих на ложи:
Álomban, éjjeli látományban, mikor mély álom esik az emberekre, szendergéskor a fekvőhelyen:
16 тогда открыет ум человеческий, виденьми страха тацеми их устрашит,
akkor megnyilatkozik az emberek füle előtt és fenyítésükre pecsétet tesz,
17 да возвратит человека от неправды, тело же его от падения избави,
hogy eltávolítsa az embert attól a mit tett s a férfiú elől a gőgöt eltakarja,
18 пощаде же душу его от смерти, еже не пасти ему на брани.
visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét attól, hogy fegyver által ne múljék ki.
19 Паки же обличи его болезнию на ложи и множество костей его разслаби:
S büntettetik fájdalom által fekvőhelyén, meg csontjainak legtöbbje állandóan;
20 всякаго же брашна пшенична не возможет прияти, а душа его яди хощет,
s undorrá teszi előtte élete a kenyeret és lelke a kívánatos ételt.
21 дондеже согниют плоти его, и покажет кости его тощя:
Húsa lefogy, úgy hogy láthatatlan, s lekopasztattak csontjai, melyeket nem láttak;
22 приближися же на смерть душа его, и живот его во аде. (questioned)
s közeledett lelke a veremhez és élete a halálthozókhoz.
23 Аще будет тысяща Ангел смертоносных, един от них не уязвит его: аще помыслит сердцем обратитися ко Господу, повесть же человеку свой зазор, и безумие свое покажет,
Ha van mellette szószóló angyal, ezer közül egy, hogy valljon az ember mellett egyenességéről:
24 заступит е, еже не впасти ему в смерть, обновит же тело его якоже повапление на стене, кости же его исполнит мозга:
akkor megkegyelmez neki és mondja: nehogy a verembe szálljon, mentsd föl, találtam váltságot!
25 умягчит же его плоть якоже младенца, и устроит его возмужавша в человецех.
Duzzad a húsa az ifjú erőtől, visszatér fiatal kora napjaihoz.
26 Помолится же ко Господу и прият им будет, внидет же лицем веселым со исповеданием, воздаст же человеком правду свою.
Fohászkodik Istenhez, és kedvesen fogadja, riadás közt látja színét és viszonozza az embernek az ő igazságát.
27 Посем тогда зазрит человек сам себе, глаголя: яковая содевах? И не по достоинству истяза мя, о нихже согреших:
Éneket mond az emberek előtt és szól: vétkeztem, az egyenest elgörbítettem, de nem bánt velem hasonlóan;
28 спаси душу мою, еже не внити во истление, и жизнь моя свет узрит.
megváltotta lelkemet, nehogy a verembe szálljon, és életem láthatja a világosságot.
29 Се, сия вся творит Крепкий (Бог) пути три с мужем:
Lám, mindezeket míveli Isten, kétszer, háromszor a férfival;
30 но избави душу мою от смерти, да живот мой во свете хвалит его.
hogy visszahozza lelkét a sírveremből, hogy megvilágosodjék az élet világosságában.
31 Внимай, Иове, и послушай мене, премолчи, и аз возглаголю:
Figyelj, Jób, hallgass rám, légy csendes, majd beszélek én!
32 и аще тебе суть словеса, отвещай ми: глаголи, хощу бо оправдитися тебе:
Ha vannak szavaid, válaszolj nekem, beszélj, mert kívánom, hogy igazoljalak;
33 аще же ни, ты послушай мене, умолчи, и научу тя премудрости.
ha nincsenek, hallgass te reám, légy csendes, és majd tanítlak bölcsességre.
