< Mapisarema 75 >
1 Kumutungamiri wokuimba namaimbiro okuti, “Regai kuparadza.” Pisarema raAsafi. Rwiyo. Tinokuvongai, imi Mwari, tinokuvongai, nokuti Zita renyu riri pedyo; vanhu vanotaura nezvamabasa enyu anoshamisa.
A karmesternek. Ne ronts szerint. Zsoltár Ászáftól. Ének. Hálát adtunk neked, Isten, hálát adtunk; hisz közel a neved: elbeszélték csodatotteidet.
2 Imi munoti, “Ndinosarudza nguva yakatarwa; ndini ndinotonga zvakarurama.
Midőn kitűzöm a határidőt, én egyenességgel ítélek.
3 Panozununguka nyika yose navanhu vayo, ini ndini ndinobata mbiru dzayo zvakasimba. Sera
Megbomlanak a föld és minden lakói, én megszilárdítottam oszlopait. Széla.
4 Kuna vanozvikudza ndinoti, ‘Regai kuzvikudzazve,’ uye kuna vakaipa, ndinoti, ‘Regai kusimudza nyanga dzenyu.
Mondtam a kevélykedőknek: ne kevélykedjetek és a gonoszoknak: ne emeljetek szarvat;
5 Regai kusimudzira nyanga dzenyu kudenga; regai kutaura nemitsipa mikukutu.’”
ne emeljétek a magasba szarvatokat, ne beszéljetek nyakasan daczosat!
6 Hakuna munhu anobva kumabvazuva kana kumavirira, kana anobva kugwenga angasimudzira munhu.
Mert nem keletről és nyugatról, se nem puszta felől van emelkedés;
7 Asi Mwari ndiye anotonga: Anoderedza mumwe, achisimudzira mumwe.
hanem Isten a bíró: ezt lealázza és amazt fölemeli.
8 Muruoko rwaJehovha mune mukombe uzere newaini inopupuma, yakavhenganiswa nezvinonhuhwira; anoidururira pasi, uye vakaipa vose vapanyika vanoinwa kusvikira pamasese ayo.
Mert serleg van az Örökkévaló kezében és habzik a bor – telve itallal s abból csurgat: bizony a seprűjét szívják, isszák mind a föld gonoszai.
9 Kana ndirini, ndichaparidza izvi nokusingaperi; ndichaimbira Mwari waJakobho rwiyo rwokurumbidza.
De én örökké hirdetem; hadd zengek Jákób Istenének.
10 Ndichagura nyanga dzavakaipa vose, asi nyanga dzavakarurama dzichasimudzirwa kumusoro.
És a gonoszok szarvait mind levágom, emelkedjenek az igaznak szarvai.