Mapisarema 102
1 Munyengetero womunhu anotambudzika. Paanenge aziya uye odurura kuchema kwake pamberi paJehovha. Inzwai munyengetero wangu, imi Jehovha; kuchemera kwangu rubatsiro ngakusvike kwamuri.
A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé. Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!
2 Regai kundivanzira chiso chenyu pandinenge ndichitambudzika. Rerekerai nzeve yenyu kwandiri; pandinokudanai, ndipindurei nokukurumidza.
Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!
3 Nokuti mazuva angu anopera soutsi; mapfupa angu anopisa samazimbe anopfuta.
Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.
4 Mwoyo wangu warohwa uye waoma souswa; ndinokanganwa kudya zvokudya zvangu.
Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.
5 Nokuda kwokugomera kwangu kukuru ndaonda zvokuti ganda rangu ranamatira pamapfupa.
Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.
6 Ndafanana nezizi romugwenga, sezizi riri pakati pamatongo.
Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.
7 Ndinovata ndakasvinura, ndava seshiri iri yoga pamusoro pedenga remba.
Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.
8 Zuva rose vavengi vangu vanondishungurudza; avo vanondipengera vanoshandisa zita rangu sechituko.
Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.
9 Nokuti ndinodya madota sechokudya changu, uye ndinovhenganisa zvokunwa zvangu nemisodzi,
Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
10 nokuda kwehasha dzenyu huru, nokuti makandisimudza mukandikanda parutivi.
A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
11 Mazuva angu akaita somumvuri wamadekwana; ndinosvava souswa.
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.
12 Asi imi, iyemi Jehovha, munogara pachigaro choushe nokusingaperi; mukurumbira wenyu uripo kusvikira kuzvizvarwa zvose.
De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll.
13 Imi muchasimuka mugonzwira Zioni tsitsi, nokuti ndiyo nguva yokurinzwira nyasha; nguva yakatarwa yasvika.
Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.
14 Nokuti matombo aro anokosha kuvaranda venyu; guruva raro chairo rinovaendesa kugomba.
Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
15 Ndudzi dzichatya zita raJehovha, madzimambo ose enyika achatya kubwinya kwenyu.
És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;
16 Nokuti Jehovha achavakazve Zioni, agozviratidza pakubwinya kwake.
Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.
17 Achadavira minyengetero yavanotambura; haangazvidzi chikumbiro chavo.
Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
18 Izvi ngazvinyorerwe zvizvarwa zvamangwana, kuti vanhu vasati vasikwa vagorumbidza Jehovha vachiti,
Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.
19 “Jehovha akatarira pasi ari panzvimbo yake tsvene yakakwirira, ari kudenga akacherechedza pasi,
Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.
20 kuti anzwe kugomera kwavasungwa agosunungura avo vakatongerwa rufu.”
Hogy meghallja a fogolynak nyögését, és hogy feloldozza a halálnak fiait.
21 Saka zita raJehovha richaparidzwa muZioni, nokurumbidzwa kwake muJerusarema,
Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.
22 panoungana marudzi noushe kuti vanamate Jehovha.
Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
23 Panguva youpenyu hwangu akatapudza simba rangu; akaita kuti mazuva angu ave mashoma.
Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.
24 Saka ndakati, “Regai kundibvisa, imi Mwari wangu, pakati pamazuva angu; makore enyu anoramba aripo kusvikira kuzvizvarwa zvose.
Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak.
25 Pamavambo makateya nheyo dzenyika, uye matenga ibasa basa ramaoko enyu.
Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.
26 Izvo zvichaparara, asi imi munogara muripo; zvose zvichasakara senguo. Senguo muchavabvisa uye vacharaswa.
Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.
27 Asi imi mucharamba makadaro, uye makore enyu haatongogumi.
De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.
28 Vana vavaranda venyu vachagara pamberi penyu; zvizvarwa zvavo zvichasimbiswa pamberi penyu.”
A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted.
