Jobho 3
1 Shure kwaizvozvo, Jobho akashamisa muromo wake ndokutuka zuva rokuberekwa kwake.
Ezután felnyitotta Jób a száját és megátkozta napját.
2 Akati:
Megszólalt Jób és mondta:
3 “Zuva rokuberekwa kwangu ngariparare, uye nousiku hwakanzi, ‘Kwaberekwa mwanakomana!’
Vesszen el a nap, melyen születtem, s az éj, mely mondta: fiúgyermek fogantatott.
4 Zuva iroro ngarishanduke rive rima; Mwari wokudenga ngaarege kuva nehanya naro; Chiedza ngachirege kuvhenekera pamusoro paro.
Az a nap legyen sötétség, ne tartsa számon Isten fölülről s ne tündököljön reája napfény.
5 Rima nomumvuri wakasviba ngazviritore zvakare; gore ngarigare pamusoro paro; kusviba ngakufukidze chiedza charo.
Váltsák magukhoz sötétség és vakhomály, lakozzék rajta felhőzet, ijesszék nappalnak elborulásai.
6 Usiku uhwo rima guru ngaribate; ngahurege kuverengwa pakati pamazuva egore kana kunyorwa pamwedzi ipi zvayo.
Az az éj – vigye el homályosság, ne örvendjen az év napjai között, a hónapok számába ne jusson.
7 Usiku uhwo ngahushaye chibereko; ngaparege kunzwika kupembera kwomufaro mahuri.
Íme, az az éj legyen meddő, ne jusson belé ujjongás.
8 Vanotuka mazuva ngavatuke zuva iro, vaya vakagadzirira kumutsa Chikara Chikuru cheGungwa.
Szidalmazzák a napnak átkozói, kik készek felriasztani a leviatánt.
9 Nyeredzi dzahwo dzamangwanani ngadzisvibe; ngahumirire chiedza chamasikati pasina uye ngahurege kuona hwerazuva hwamambakwedza;
Sötétedjenek el szürkületének csillagai, reménykedjenek világosságra, de ne legyen, s ne lássa a hajnal szempilláit.
10 nokuti hahuna kundipfigira mikova yechizvaro kuti huvanze dambudziko pamberi pangu.
Mert nem zárta el méhemnek ajtait, hogy elrejtette volna a szenvedést szemeim elől.
11 “Ko, ndakaregererei kufa pakuberekwa kwangu, nokufa pandaibuda mudumbu?
Miért nem haltam el az anyaméhtől fogva, hogy a méhből kijövet kimúltam volna?
12 Mabvi akavapo seiko kuti andigamuchire namazamu kuti ndinwe?
Miért jöttek elémbe térdek, s miért emlők, hogy szopjak?
13 Nokuti zvino ndingadai ndakavata murugare; ndingadai ndivete uye ndakazorora
Mert most fekünném és pihennék, aludnám, akkor nyugtom volna;
14 namadzimambo namakurukota enyika, vakazvivakira nzvimbo dzava matongo zvino,
királyokkal s országtanácsosokkal együtt, a kik romokat építettek maguknak,
15 navatongi vakanga vane goridhe, vakazadza dzimba dzavo nesirivha.
vagy nagyokkal, kiknek aranyuk van, kik ezüsttel töltötték meg házaikat.
16 Kana kuti sei ndisina kuvigwa muvhu somwana asina kusvika, somucheche asina kumboona chiedza chezuva?
Vagy úgy, mint az elföldelt idétlen, nem volnék, mint kisdedek, kik világosságot nem láttak!
17 Ikoko vakaipa vanorega kutambudza, uye ikoko vakaneta vakazorora.
Ott felhagynak a gonoszok a háborgással, s ott nyugosznak a fáradt erejűek.
18 Nhapwa dzinofarirawo rugare rwadzo; havachanzwizve kudanidzira kwomuchairi wenhapwa.
Egyaránt gond nélkül vannak a rabok, nem hallják a robottisztnek hangját.
19 Vaduku navakuru variko, uye nhapwa yakasunungurwa kubva pana tenzi wayo.
Kicsiny és nagy ott van, s a szolga szabad az urától.
20 “Chiedza chinopirweiko vaya vari kusurukirwa, uye upenyu kune ane shungu pamwoyo,
Miért ad a szenvedőnek világosságot s életet az elkeseredett lelkűeknek?
21 kuna vaya vanoshuva kufa irwo rusingauyi, vanorutsvaka kupfuura pfuma yakavanzika,
Kik várják a halált, de nincs, jobban ásnak utána, mint kincsek után;
22 vazere nomufaro uye vanofara pavanosvika muguva?
kik örülnek ujjongásig, örvendenek, midőn a irt találják.
23 Upenyu hunopirweiko munhu ane nzira yakavanzika, iye akakomberedzwa naMwari noruzhowa?
A férfinak, kinek útja el van rejtve, a kit az Isten körülkerített?
24 Nokuti mafemo anosvika kwandiri pachinzvimbo chezvokudya, kugomera kwangu kunodururwa semvura.
Mert kenyerem előtt jön sóhajtásom, és ömlenek, mint a víz, jajdulásaim.
25 Zvandaitya zvakandivinga; zvandaizeza zvaitika kwandiri.
Mert mitől rettegve rettegtem, az utolért, és a mitől féltem, az reám jött.
26 Handina rugare, handina runyararo; handina zororo, asi nhamo chete.”
Nem volt boldogságom, s nem volt pihenésem és nem volt nyugtom, s jött a háborgás.
