< Jobho 21 >
1 Ipapo Jobho akapindura akati:
Felele pedig Jób, és monda:
2 “Teereresa mashoko angu; uku ngakuve kunyaradza kwaunondipa.
Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
3 Ndiitire mwoyo murefu ndichitaura hangu, uye kana ndapedza kutaura, urambe uchiseka hako.
Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
4 “Ko, kunyunyuta kwangu kwakanangana nomunhu here? Ndingatadza seiko kuora mwoyo?
Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
5 Nditarire ushamiswe; ufumbire muromo wako noruoko.
Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
6 Ndinotya, pandinofunga izvi; kudedera kunobata muviri wangu.
Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 Nemhaka yeiko vakaipa vachirarama, vachikwegura uye vachiwedzerwa simba?
Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
8 Vanoona vana vavo vachikura ivo vachiri vapenyu, zvizvarwa zvavo pamberi pavo.
Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
9 Misha yavo igere zvakanaka uye haina chainotya; shamhu yaMwari haisi pamusoro pavo.
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
10 Hando dzavo hadzikonewi kubereka, mhou dzavo dzinobereka mhuru dzisingasvodzi.
Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 Vanobudisa vana vavo seboka ramakwai; vapwere vavo vanopembera vachitamba.
Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
12 Vanoimba vachiridzirwa tambureni nembira; vanofarira kurira kwenyere.
Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
13 Vanopedza makore avo mukubudirira uye vanopinda muguva nenguva isipi. (Sheol )
Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol )
14 Kunyange zvakadaro vanoti kuna Mwari, ‘Tisiyei takadaro! Hatina hanya nokuziva nzira dzenyu.
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
15 Wamasimba Ose ndianiko, kuti timushumire? Tinowaneiko kana tikamunamata?’
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
16 Asi kubudirira kwavo hakusi mumaoko avo, naizvozvo ndinomira kure nerangano yevakaipa.
Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 “Kunyange zvakadaro, kanganiko kanodzimwa mwenje wevakaipa? Kanganiko vachiwirwa nenjodzi, magumo anotarwa naMwari mukutsamwa kwake?
Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
18 Vanofanana namakoto anopeperetswa nemhepo runganiko, sehundi inokukurwa nedutu?
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19 Zvinonzi, ‘Mwari anochengetera vana vomunhu kutongwa.’ Ngaamutsive iye amene, kuitira kuti agozviziva!
Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 Meso ake pachake ngaaone kuparadzwa kwake; iye ngaanwe kutsamwa kwoWamasimba Ose.
Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21 Nokuti ane hanya yeiko nemhuri yaanosiya shure, mwedzi yaakagoverwa zvoyopera?
Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
22 “Ko, pane munhu angagona kudzidzisa ruzivo kuna Mwari here, iye achitonga kunyange vari pamusoro-soro?
Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
23 Mumwe munhu anofa achine simba rake rizere, akachengetedzeka uye akagadzikana,
Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 muviri wake wakagwinya, mapfupa ake azere nomwongo.
Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
25 Mumwe munhu anofa ane shungu dzomwoyo, asina kumbonakidzwa nezvipi zvazvo zvakanaka.
Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26 Vanovata muguruva pamwe chete, uye honye dzinovafukidza vose.
Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
27 “Ndinoziva chose zvamunofunga, iwo mano amungandikanganisa nawo.
Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 Imi munoti, ‘Imba yomunhu mukuru iripiko zvino, iwo matende aigarwa navanhu vakaipa?’
Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
29 Hauna kumbobvunza vafambi vaya here? Hauna kuva nehanya nenhoroondo dzavo here,
Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 dzokuti munhu akaipa anodarikwa pazuva renjodzi, kuti anorwirwa pazuva rokutsamwa?
Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
31 Ndianiko anotsoropodza mafambiro ake pachena? Ndianiko anomuripira pane zvaakaita?
Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 Iye anotakurwa achiendeswa kuguva, uye rinda rake rinorindwa.
Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
33 Ivhu romunhika rinotapira kwaari; vanhu vose vanomutevera, uye anotungamirirwa navazhinji vasingaverengeki.
Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
34 “Saka mungandinyaradza sei nezvisina maturo? Hapana chasara pakupindura kwenyu asi nhema dzoga!”
Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.