Књига о Јову 12
1 А Јов одговори и рече:
Felele erre Jób, és monda:
2 Да, ви сте људи, и с вама ће умрети мудрост.
Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
3 И ја имам срце као и ви, нити сам гори од вас; и у кога нема тога?
Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
4 На подсмех сам пријатељу свом, који кад зове Бога одазове му се; на подсмех је праведни и добри.
Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
5 Бачен је луч по мишљењу срећног онај који хоће да попузне.
A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
6 Мирне су колибе лупешке, и без страха су који гневе Бога, њима Бог даје све у руке.
A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
7 Запитај стоку, научиће те; или птице небеске, казаће ти.
Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
8 Или се разговори са земљом, научиће те, и рибе ће ти морске приповедити.
Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
9 Ко не зна од свега тога да је рука Господња то учинила?
Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
10 Коме је у руци душа свега живог и дух сваког тела човечијег.
A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
11 Не распознаје ли ухо речи као што грло куша јело?
Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
12 У старца је мудрост, и у дугом веку разум.
A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
13 У Њега је мудрост и сила, у Њега је савет и разум.
Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
14 Гле, Он разгради, и не може се опет саградити; затвори човека, и не може се отворити.
Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
15 Гле, устави воде, и пресахну; пусти их, и испреврћу земљу.
Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
16 У Њега је јачина и мудрост, Његов је који је преварен и који вара.
Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
17 Он доводи саветнике у лудило, и судије обезумљује.
A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
18 Он разрешује појас царевима, и опасује бедра њихова.
A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
19 Он доводи кнезове у лудило, и обара јаке.
A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
20 Он узима беседу речитима, и старцима узима разум.
Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
21 Он сипа срамоту на кнезове, и распасује јунаке.
Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
22 Он открива дубоке ствари испод таме, и изводи на видело сен смртни.
Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
23 Он умножава народе и затире их, расипа народе и сабира.
Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
24 Он одузима срце главарима народа земаљских, и заводи их у пустињу где нема пута,
Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
25 Да пипају по мраку без видела, и чини да тумарају као пијани.
És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
