Apokalipsa 17

1 I doðe jedan od sedam anðela koji imahu sedam èaša, i govori sa mnom govoreæi mi: hodi da ti pokažem sud kurve velike, koja sjedi na vodama mnogima;

És odajött egy a hét angyal közül, akinél a hét pohár volt, és így szólított meg: „Jöjj és megmutatom neked a nagy parázna asszonynak ítéletét, aki a nagy vízen ül,

2 S kojom se kurvaše carevi zemaljski, i koji žive na zemlji opiše se vinom kurvarstva njezina.

akivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznaságának borától megrészegedtek a föld lakosai“.

3 I uvede me duh u pusto mjesto; i vidjeh ženu gdje sjedi na zvijeri crvenoj koja bješe puna imena hulnijeh i imaše sedam glava i deset rogova.

És lélekben elvitt engem egy pusztába és egy asszonyt láttam egy veres fenevadon ülni, amely tele volt istenkáromlónevekkel, amelynek hét feje és tíz szarva volt.

4 I žena bješe obuèena u porfiru i skerlet i nakiæena zlatom i kamenjem dragijem i biserom, i imaše èašu u ruci svojoj punu mrzosti i poganštine kurvarstva svojega;

Az asszony bíborba és skarlátba volt öltözve, és arannyal és drágakővel és gyöngyökkel volt ékesítve, kezében egy arany pohár volt, tele utálatosságokkal és paráznaságának tisztátalanságával.

5 I na èelu njezinu napisano ime: tajna, Vavilon veliki, mati kurvama i mrzostima zemaljskima.

Homlokára titokzatos név volt írva: „A nagy Babilon, a paráznáknak és a föld utálatosságainak anyja“.

6 I vidjeh ženu pijanu od krvi svetijeh i od krvi svjedoka Isusovijeh; i zaèudih se èudom velikijem kad je vidjeh.

És láttam, hogy ez az asszony részeg volt a szentek és Jézus bizonyságtevőinek vérétől, és nagyon csodálkoztam, amikor láttam őt.

7 I reèe mi anðeo: šta se èudiš? Ja æu ti kazati tajnu ove žene, i zvijeri što je nosi i ima sedam glava i deset rogova.

És ezt mondta nekem az angyal: „Miért csodálkozol? Én megmondom neked ennek az asszonynak és a fenevadnak a titkát, amely őt hordozza, amelynek hét feje és tíz szarva van.

8 Zvijer, koju si vidio bješe i nije, i iziæi æe iz bezdana i otiæi æe u propast; i udiviæe se koji žive na zemlji, kojima imena napisana nijesu u knjigu života od postanja svijeta, kad vide zvijer, koja bješe, i nije, i doæi æe opet. (Abyssos g12)

A fenevad, amelyet láttam, volt és nincs, és a mélységből jön fel, és pusztulásra megy. És a föld lakosai, akiknek neve nincs beírva az élet könyvébe a világ kezdete óta, csodálkoznak, látva a fenevadat, amely volt és nincs, de ismét megjelenik. (Abyssos g12)

9 Ovdje je um, koji ima mudrost. Sedam glava, to su sedam gora na kojima žena sjedi.

Ide kell az értelem, amelyben bölcsesség van. A hét fej hét hegy, amelyen az asszony ül,

10 I jesu sedam careva. Pet je njih palo, i jedan jest, a drugi još nije došao; i kad doðe za malo æe ostati.

ez hét királyt jelent. Közülük öt elesett, és egy megvan, a másik még nem jött el, és amikor eljön, kevés ideig maradhat meg.

11 I zvijer koja bješe i nije, i ona je osmi, i jest od sedmorice i u propast ide.

A fenevad pedig, amely volt és nincs, ő a nyolcadik, és a hét közül való és pusztulásra megy.

12 I deset rogova, koje si vidio, to su deset careva, koji carstva još ne primiše, nego æe oblast kao carevi na jedno vrijeme primiti sa zvijeri.

A tíz szarv pedig, amelyet láttál, a tíz király, olyanok, akik még birodalmat nem kaptak, de hatalmat kapnak, mint királyok egy óráig a fenevaddal.

13 Ovi jednu volju imaju, i silu i oblast svoju daæe zvijeri.

Ezeknek egy a szándékuk, erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják.

14 Ovi æe se pobiti s jagnjetom, i jagnje æe ih pobijediti, jer je gospodar nad gospodarima i car nad carevima; i koji su s njim, jesu pozvani i izbrani i vjerni.

Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány legyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya, és vele vannak az elhívottak, választottak, és hívők.“

15 I reèe mi: vode, što si vidio, gdje sjedi kurva, ono su ljudi i narodi, i plemena i jezici.

Ezt mondta nekem: „A vizek, amelyeket láttál, amelyeken a parázna asszony ül, azok a népek, sokaságok és nemezetek és nyelvek.

16 I deset rogova, što si vidio na zvijeri, oni æe omrznuti na kurvu, i opustošiæe je i ogoluzniti, i meso njezino poješæe i sažeæi æe je ognjem.

És a tíz szarv, amelyet láttál, és a fenevad meggyűlölik a paráznát és kifosztják, mezítelenné teszik, és húsát eszik, és tűzzel megégetik.

17 Jer je Bog dao u srca njihova da uèine volju njegovu, i da uèine volju jednu, i da dadu carstvo svoje zvijeri, dok se svrše rijeèi Božije.

Mert Isten adta azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és átadják birodalmukat a fenevadnak, míg beteljesednek Isten igéi.

18 I žena, koju si vidio, jest grad veliki, koji ima carstvo nad carevima zemaljskima.

És az asszony, akit láttál, az a nagy város, amelynek hatalma van a föld királyai felett.“