Jeremija 43

1 A kad izgovori Jeremija svemu narodu sve rijeèi Gospoda Boga njihova, koje mu Gospod Bog njihov zapovjedi za njih, sve te rijeèi,

És volt, miután végzett Jirmejáhú azzal, hogy elmondja az egész népnek mind az Örökkévalónak, Istenüknek szavait, melyekkel őt hozzájuk küldte az Örökkévaló, az ő Istenük, mind eme szavakat;

2 Tada Azarija sin Osajin i Joanan sin Karijin i svi oni ljudi oholi rekoše Jeremiji govoreæi: nije istina što govoriš; nije te poslao Gospod Bog naš da nam kažeš: ne idite u Misir da se ondje stanite.

akkor szólt Azarja, Hósája fia, meg Jóchánan, Káréach fia és mind a kevély férfiak, szólva Jirmejáhúhoz: Hazugságot beszélsz, nem küldött téged az Örökkévaló, a mi Istenünk, mondván: ne menjetek Egyiptomba, hogy ott tartózkodjatok;

3 Nego Varuh sin Nirijin podgovara te na nas da nas preda u ruke Haldejcima da nas pogube ili da nas presele u Vavilon.

hanem Bárúkh, Nérija fia, izgat téged ellenünk azért, hogy a kaldeusok kezébe adjon bennünket, hogy megöljenek és számkivetésbe vigyenek bennünket Bábelbe.

4 I tako Joanan sin Karijin i sve vojvode i sav narod ne poslušaše glasa Gospodnjega da ostanu u zemlji Judinoj.

És nem hallgatott Jóchánán, Káréach fia, meg mind a hadsereg tisztjei és az egész nép az Örökkévaló szavára, hogy Jehúda országában maradjanak.

5 Nego Joanan sin Karijin i sve vojvode uzeše sav ostatak Judin koji se bijaše vratio da živi u zemlji Judinoj iz svijeh naroda u koje bijahu razagnani,

És vette Jóchánán, Káréach fia, meg mind a hadsereg tisztjei Jehúda egész maradékát, azokat, akik visszatértek volt mind a nemzetek közül, ahová eltaszíttattak, hogy Jehúda országában tartózkodjanak:

6 Ljude i žene i djecu i kæeri careve, i sve duše što bijaše ostavio Nevuzardan zapovjednik stražarski s Godolijom sinom Ahikama sina Safanova, i Jeremiju proroka i Varuha sina Nirijina,

a férfiakat, az asszonyokat és a gyermekeket, meg a királylányokat és mindazon személyeket, akiket otthagyott Nebúzáradán, a testőrök feje, Gedaljáhúnál, Achíkám Sáfán fia fiánál, meg Jirmejáhú prófétát és Bárúkhot, Nérijáhú fiát;

7 I otidoše u zemlju Misirsku, jer ne poslušaše glasa Gospodnjega; i doðoše do Tafnesa.

és elmentek Egyiptom országába, mert nem hallgattak az Örökkévaló szavára. és eljutottak Tachpanchészig.

8 I doðe rijeè Gospodnja Jeremiji u Tafnesu govoreæi:

És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz Tachpanchészben, mondván:

9 Uzmi u ruke velikoga kamenja, i pokrij ga kalom u peæi za opeke što je na vratima doma Faraonova u Tafnesu da vide Judejci;

Végy kezedbe nagy köveket és rejtsd el azokat a vakolatban, a téglafalban, mely Fáraó házának bejáratánál van Tachpanchészben, Jehúdabeli emberek szeme láttára;

10 I reci im: ovako veli Gospod nad vojskama Bog Izrailjev: evo, ja æu poslati i dovesti Navuhodonosora cara Vavilonskoga slugu svojega, i metnuæu prijesto njegov na ovo kamenje koje sakrih, i razapeæe carski šator svoj na njemu.

és szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: íme én küldök és veszem Nebúkadnecczárt, Bábel királyát, az én szolgámat és elhelyezem trónját e kövek fölött, amelyeket elrejtettem és kifeszíti fölöttük mennyezetét.

11 Jer æe doæi i zatrti zemlju Misirsku; ko bude za smrt otiæi æe na smrt, ko za ropstvo, u ropstvo, ko za maè, pod maè.

Eljön és megveri Egyiptom országát, a halálra valót a halálra, a fogságra valót fogságra, és a kardra valót kardra.

12 I raspaliæu oganj u kuæama bogova Misirskih; i popaliæe ih i odvešæe ih u ropstvo, i ogrnuæe se zemljom Misirskom kao što se pastir ogræe plaštem svojim, i otiæi æe odande s mirom.

És tüzet gyújtok Egyiptom isteneinek házaiban, elégeti azokat, és fogságba viszi és magára ölti Egyiptom országát, miként a pásztor magára ölti ruháját; és elmegy onnan békében.

13 I izlomiæe stupove u domu sunèanom što je u zemlji Misirskoj, i kuæe bogova Misirskih popaliæe ognjem.

És összetöri oszlopait Bét-Sémesnek, mely Egyiptom országában van, s Egyiptom isteneinek házait tűzben fogja elégetni.