< لُوکَح 9 >
تَتَح پَرَں سَ دْوادَشَشِشْیاناہُویَ بھُوتانْ تْیاجَیِتُں روگانْ پْرَتِکَرْتُّنْچَ تیبھْیَح شَکْتِمادھِپَتْیَنْچَ دَدَو۔ | 1 |
Miután összehívta Jézus tizenkét tanítványát, erőt és hatalmat adott nekik minden ördög felett, és betegségek gyógyítására is.
اَپَرَنْچَ اِیشْوَرِییَراجْیَسْیَ سُسَںوادَں پْرَکاشَیِتُمْ روگِناماروگْیَں کَرْتُّنْچَ پْریرَنَکالے تانْ جَگادَ۔ | 2 |
Aztán elküldte őket, hogy prédikálják Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.
یاتْرارْتھَں یَشْٹِ رْوَسْتْرَپُٹَکَں بھَکْشْیَں مُدْرا دْوِتِییَوَسْتْرَمْ، ایشاں کِمَپِ ما گرِہْلِیتَ۔ | 3 |
Ezt mondta nekik: „Semmit ne vigyetek az útra, se botot, se táskát, se kenyeret, se pénzt, két-két ruhátok se legyen.
یُویَنْچَ یَنِّویشَنَں پْرَوِشَتھَ نَگَرَتْیاگَپَرْیَّنَتَں تَنِّویشَنے تِشْٹھَتَ۔ | 4 |
Amelyik házba bementek, ott maradjatok, és onnan induljatok tovább.
تَتْرَ یَدِ کَسْیَچِتْ پُرَسْیَ لوکا یُشْماکَماتِتھْیَں نَ کُرْوَّنْتِ تَرْہِ تَسْمانَّگَرادْ گَمَنَکالے تیشاں وِرُدّھَں ساکْشْیارْتھَں یُشْماکَں پَدَدھُولِیح سَمْپاتَیَتَ۔ | 5 |
Ha nem fogadnak be titeket, amikor kimentek abból a városból, még a port is verjétek le lábatokról, bizonyságul ellenük.“
اَتھَ تے پْرَسْتھایَ سَرْوَّتْرَ سُسَںوادَں پْرَچارَیِتُں پِیڈِتانْ سْوَسْتھانْ کَرْتُّنْچَ گْرامیشُ بھْرَمِتُں پْراریبھِرے۔ | 6 |
Azok tehát útra keltek, bejárták a falvakat, hirdették az evangéliumot, és gyógyítottak mindenütt.
ایتَرْہِ ہیرودْ راجا یِیشوح سَرْوَّکَرْمَّناں وارْتّاں شْرُتْوا بھرِشَمُدْوِوِجی | 7 |
Heródes, a negyedes fejedelem meghallotta mindazt, ami történt, és zavarban volt, mert némelyek azt mondták, hogy János támadt fel a halálból.
یَتَح کیچِدُوچُرْیوہَنْ شْمَشانادُدَتِشْٹھَتْ۔ کیچِدُوچُح، ایلِیو دَرْشَنَں دَتَّوانْ؛ ایوَمَنْیَلوکا اُوچُح پُورْوِّییَح کَشْچِدْ بھَوِشْیَدْوادِی سَمُتّھِتَح۔ | 8 |
Mások szerint Illés jelent meg, ismét mások pedig, hogy a próféták közül támadt fel valaki.
کِنْتُ ہیرودُواچَ یوہَنَح شِروہَمَچھِنَدَمْ اِدانِیں یَسْییدرِکَّرْمَّناں وارْتّاں پْراپْنومِ سَ کَح؟ اَتھَ سَ تَں دْرَشْٹُمْ اَیچّھَتْ۔ | 9 |
Heródes ezt mondta: „Jánost lefejeztettem, kicsoda hát ez, akiről én ilyen dolgokat hallok?“És látni akarta őt.
اَنَنْتَرَں پْریرِتاح پْرَتْیاگَتْیَ یانِ یانِ کَرْمّانِ چَکْرُسْتانِ یِیشَوے کَتھَیاماسُح تَتَح سَ تانْ بَیتْسَیدانامَکَنَگَرَسْیَ وِجَنَں سْتھانَں نِیتْوا گُپْتَں جَگامَ۔ | 10 |
Amikor visszatértek, az apostolok elbeszéltek neki mindent, amit cselekedtek. Akkor maga mellé vette őket, és elvonult velük egy magányos helyre, egy Bétsaida nevű városba.
پَشْچالْ لوکاسْتَدْ وِدِتْوا تَسْیَ پَشْچادْ یَیُح؛ تَتَح سَ تانْ نَیَنْ اِیشْوَرِییَراجْیَسْیَ پْرَسَنْگَمُکْتَوانْ، ییشاں چِکِتْسَیا پْرَیوجَنَمْ آسِیتْ تانْ سْوَسْتھانْ چَکارَ چَ۔ | 11 |
Amikor a sokaság ezt megtudta, követte őt, és ő örömmel fogadta őket, Isten országáról beszélt nekik, és akiknek gyógyulásra volt szükségük, azokat meggyógyította.
اَپَرَنْچَ دِواوَسَنّے سَتِ دْوادَشَشِشْیا یِیشورَنْتِکَمْ ایتْیَ کَتھَیاماسُح، وَیَمَتْرَ پْرانْتَرَسْتھانے تِشْٹھامَح، تَتو نَگَرانِ گْرامانِ گَتْوا واسَسْتھانانِ پْراپْیَ بھَکْشْیَدْرَوْیانِ کْریتُں جَنَنِوَہَں بھَوانْ وِسرِجَتُ۔ | 12 |
Amikor a nap már hanyatlani kezdett, a tizenkettő odament hozzá, ezt mondták neki: „Bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek el, és a környező falvakban és majorokban megszálljanak, és élelmet találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk.“
تَدا سَ اُواچَ، یُویَمیوَ تانْ بھیجَیَدھْوَں؛ تَتَسْتے پْروچُرَسْماکَں نِکَٹے کیوَلَں پَنْچَ پُوپا دْوَو مَتْسْیَو چَ وِدْیَنْتے، اَتَایوَ سْتھانانْتَرَمْ اِتْوا نِمِتَّمیتیشاں بھَکْشْیَدْرَوْییشُ نَ کْرِیتیشُ نَ بھَوَتِ۔ | 13 |
Ő pedig ezt mondta nekik: „Adjatok nekik ti enni!“Azok így válaszoltak: „Nekünk sincs több öt kenyérnél és két halnál, ha csak el nem megyünk, és nem veszünk eledelt az egész sokaságnak.“
تَتْرَ پْرایینَ پَنْچَسَہَسْرانِ پُرُشا آسَنْ۔ | 14 |
Mert mintegy ötezer férfi volt ott. Így szólt tanítványaihoz: „Ültessétek le őket csoportokban ötvenenként.“
تَدا سَ شِشْیانْ جَگادَ پَنْچاشَتْ پَنْچاشَجَّنَیح پَںکْتِیکرِتْیَ تانُپَویشَیَتَ، تَسْماتْ تے تَدَنُسارینَ سَرْوَّلوکانُپَویشَیاپاسُح۔ | 15 |
Így cselekedtek, és leültették valamennyit.
تَتَح سَ تانْ پَنْچَ پُوپانْ مِینَدْوَیَنْچَ گرِہِیتْوا سْوَرْگَں وِلوکْییشْوَرَگُنانْ کِیرْتَّیانْچَکْرے بھَنْکْتا چَ لوکیبھْیَح پَرِویشَنارْتھَں شِشْییشُ سَمَرْپَیامْبَبھُووَ۔ | 16 |
Ő pedig vette az öt kenyeret és két halat, égre emelte szemét, megáldotta azokat, és megszegte, és a tanítványoknak adta, hogy a sokaság elé tegyék.
تَتَح سَرْوّے بھُکْتْوا ترِپْتِں گَتا اَوَشِشْٹانانْچَ دْوادَشَ ڈَلَّکانْ سَںجَگرِہُح۔ | 17 |
Mindnyájan ettek és jóllaktak, és összeszedték a megmaradt darabokat, tizenkét kosárral.
اَتھَیکَدا نِرْجَنے شِشْیَیح سَہَ پْرارْتھَناکالے تانْ پَپْرَچّھَ، لوکا ماں کَں وَدَنْتِ؟ | 18 |
Történt, hogy amikor egyszer magában imádkozott, és csak a tanítványok voltak vele, megkérdezte őket: „Kinek mond engem a sokaság?“
تَتَسْتے پْراچُح، تْواں یوہَنْمَجَّکَں وَدَنْتِ؛ کیچِتْ تْوامْ ایلِیَں وَدَنْتِ، پُورْوَّکالِکَح کَشْچِدْ بھَوِشْیَدْوادِی شْمَشانادْ اُدَتِشْٹھَدْ اِتْیَپِ کیچِدْ وَدَنْتِ۔ | 19 |
Azok így válaszoltak: „Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig azt mondják, hogy a régi próféták közül támadt fel valaki.“
تَدا سَ اُواچَ، یُویَں ماں کَں وَدَتھَ؟ تَتَح پِتَرَ اُکْتَوانْ تْوَمْ اِیشْوَرابھِشِکْتَح پُرُشَح۔ | 20 |
Ő ekkor ezt mondta nekik: „Hát ti kinek mondtok engem?“Péter így válaszolt: „Az Isten Krisztusának!“
تَدا سَ تانْ درِڈھَمادِدیشَ، کَتھامیتاں کَسْمَیچِدَپِ ما کَتھَیَتَ۔ | 21 |
Ő pedig rájuk parancsolt, és meghagyta nekik, hogy ezt senkinek se mondják.
سَ پُنَرُواچَ، مَنُشْیَپُتْرینَ وَہُیاتَنا بھوکْتَوْیاح پْراچِینَلوکَیح پْرَدھانَیاجَکَیرَدھْیاپَکَیشْچَ سووَجْنایَ ہَنْتَوْیَح کِنْتُ ترِتِییَدِوَسے شْمَشاناتْ تینوتّھاتَوْیَمْ۔ | 22 |
Majd így szólt: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie, és megvettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, és harmadnapon feltámadnia.“
اَپَرَں سَ سَرْوّانُواچَ، کَشْچِدْ یَدِ مَمَ پَشْچادْ گَنْتُں وانْچھَتِ تَرْہِ سَ سْوَں دامْیَتُ، دِنے دِنے کْرُشَں گرِہِیتْوا چَ مَمَ پَشْچاداگَچّھَتُ۔ | 23 |
Azután így szólt mindnyájukhoz: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel keresztjét mindennap, és kövessen engem.
یَتو یَح کَشْچِتْ سْوَپْرانانْ رِرَکْشِشَتِ سَ تانْ ہارَیِشْیَتِ، یَح کَشْچِنْ مَدَرْتھَں پْرانانْ ہارَیِشْیَتِ سَ تانْ رَکْشِشْیَتِ۔ | 24 |
Mert aki meg akarja tartani életét, elveszti azt, aki pedig elveszti életét énérettem, megtartja azt.
کَشْچِدْ یَدِ سَرْوَّں جَگَتْ پْراپْنوتِ کِنْتُ سْوَپْرانانْ ہارَیَتِ سْوَیَں وِنَشْیَتِ چَ تَرْہِ تَسْیَ کو لابھَح؟ | 25 |
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, önmagát pedig elveszti, vagy kárt vall?
پُنَ رْیَح کَشْچِنْ ماں مَمَ واکْیَں وا لَجّاسْپَدَں جاناتِ مَنُشْیَپُتْرو یَدا سْوَسْیَ پِتُشْچَ پَوِتْراناں دُوتانانْچَ تیجوبھِح پَرِویشْٹِتَ آگَمِشْیَتِ تَدا سوپِ تَں لَجّاسْپَدَں جْناسْیَتِ۔ | 26 |
Mert aki szégyell engem és az én beszédemet, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön a maga, az Atya és az angyalok dicsőségében.
کِنْتُ یُشْمانَہَں یَتھارْتھَں وَدامِ، اِیشْوَرِییَراجَتْوَں نَ درِشْٹَوا مرِتْیُں ناسْوادِشْیَنْتے، ایتادرِشاح کِیَنْتو لوکا اَتْرَ سْتھَنےپِ دَنْڈایَماناح سَنْتِ۔ | 27 |
Bizony mondom nektek, hogy vannak az itt állók között, akik nem ízlelnek halált, míg meg nem látják Isten országát.“
ایتَداکھْیانَکَتھَناتْ پَرَں پْراییناشْٹَسُ دِنیشُ گَتیشُ سَ پِتَرَں یوہَنَں یاکُوبَنْچَ گرِہِیتْوا پْرارْتھَیِتُں پَرْوَّتَمیکَں سَمارُروہَ۔ | 28 |
Történt e beszédek után mintegy nyolc nappal, hogy maga mellé vette Pétert, Jánost és Jakabot, és felment a hegyre imádkozni.
اَتھَ تَسْیَ پْرارْتھَنَکالے تَسْیَ مُکھاکرِتِرَنْیَرُوپا جاتا، تَدِییَں وَسْتْرَمُجّوَلَشُکْلَں جاتَں۔ | 29 |
Imádkozás közben arckifejezése megváltozott, és ruhája fehér és fénylő lett.
اَپَرَنْچَ مُوسا ایلِیَشْچوبھَو تیجَسْوِنَو درِشْٹَو | 30 |
És íme két férfi beszélt vele: Mózes és Illés,
تَو تینَ یِرُوشالَمْپُرے یو مرِتْیُح سادھِشْیَتے تَدِییاں کَتھاں تینَ سارْدّھَں کَتھَیِتُمْ آریبھاتے۔ | 31 |
akik dicsőségben jelentek meg, és az ő haláláról beszéltek, amelyet Jeruzsálemben kell beteljesítenie.
تَدا پِتَرادَیَح سْوَسْیَ سَنْگِنو نِدْرَیاکرِشْٹا آسَنْ کِنْتُ جاگَرِتْوا تَسْیَ تیجَسْتینَ سارْدّھَمْ اُتِّشْٹھَنْتَو جَنَو چَ دَدرِشُح۔ | 32 |
Pétert és a vele lévőket elnyomta az álom, de amikor felébredtek, látták az ő dicsőségét és azt a két férfit, akik ott álltak vele.
اَتھَ تَیورُبھَیو رْگَمَنَکالے پِتَرو یِیشُں بَبھاشے، ہے گُروسْماکَں سْتھانےسْمِنْ سْتھِتِح شُبھا، تَتَ ایکا تْوَدَرْتھا، ایکا مُوسارْتھا، ایکا ایلِیارْتھا، اِتِ تِسْرَح کُٹْیوسْمابھِ رْنِرْمِّییَنْتاں، اِماں کَتھاں سَ نَ وِوِچْیَ کَتھَیاماسَ۔ | 33 |
Történt, hogy amikor azok távozóban voltak, Péter ezt mondta Jézusnak: „Mester, jó nekünk itt lennünk. Csináljunk azért három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.“De nem tudta, mit beszél.
اَپَرَنْچَ تَدْواکْیَوَدَنَکالے پَیودَ ایکَ آگَتْیَ تیشامُپَرِ چھایاں چَکارَ، تَتَسْتَنْمَدھْیے تَیوح پْرَویشاتْ تے شَشَنْکِرے۔ | 34 |
Amikor ezeket mondta, felhő támadt, és beárnyékolta őket, ők pedig megijedtek, amikor felhőbe kerültek.
تَدا تَسْماتْ پَیودادْ اِیَماکاشِییا وانِی نِرْجَگامَ، مَمایَں پْرِیَح پُتْرَ ایتَسْیَ کَتھایاں مَنو نِدھَتَّ۔ | 35 |
Szózat hallatszott a felhőből: „Ez az én Fiam, akit kiválasztottam, őt hallgassátok!“
اِتِ شَبْدے جاتے تے یِیشُمیکاکِنَں دَدرِشُح کِنْتُ تے تَدانِیں تَسْیَ دَرْشَنَسْیَ واچَمیکامَپِ نوکْتْوا مَنَحسُ سْتھاپَیاماسُح۔ | 36 |
Miközben a szózat hallatszott, Jézus már egyedül maradt ott. Ők pedig hallgattak, és azokban a napokban semmit sem mondtak el abból, amit hallottak és láttak.
پَرےہَنِ تیشُ تَسْماچّھَیلادْ اَوَرُوڈھیشُ تَں ساکْشاتْ کَرْتُّں بَہَوو لوکا آجَگْمُح۔ | 37 |
Történt a következő napon, amikor lementek a hegyről, nagy sokaság ment eléje.
تیشاں مَدھْیادْ ایکو جَنَ اُچَّیرُواچَ، ہے گُرو اَہَں وِنَیَں کَرومِ مَمَ پُتْرَں پْرَتِ کرِپادرِشْٹِں کَروتُ، مَمَ سَ ایوَیکَح پُتْرَح۔ | 38 |
És íme, egy ember így kiáltott a sokaságból: „Mester, kérlek téged, tekints a fiamra, mert ő az én egyetlenem.
بھُوتینَ دھرِتَح سَنْ سَں پْرَسَبھَں چِیچّھَبْدَں کَروتِ تَنْمُکھاتْ پھینا نِرْگَچّھَنْتِ چَ، بھُوتَ اِتّھَں وِدارْیَّ کْلِشْٹْوا پْرایَشَسْتَں نَ تْیَجَتِ۔ | 39 |
És íme, valami lélek szokta megragadni őt, és hirtelen kiáltozni kezd, és rázza őt annyira, hogy tajtékzik, és nehezen távozik tőle, miután gyötörte.
تَسْماتْ تَں بھُوتَں تْیاجَیِتُں تَوَ شِشْیَسَمِیپے نْیَویدَیَں کِنْتُ تے نَ شیکُح۔ | 40 |
Kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták.“
تَدا یِیشُرَوادِیتْ، رے آوِشْواسِنْ وِپَتھَگامِنْ وَںشَ کَتِکالانْ یُشْمابھِح سَہَ سْتھاسْیامْیَہَں یُشْماکَمْ آچَرَنانِ چَ سَہِشْیے؟ تَوَ پُتْرَمِہانَیَ۔ | 41 |
Jézus így szólt: „Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek közöttetek, és meddig tűrlek titeket? Hozd ide a fiadat!“
تَتَسْتَسْمِنّاگَتَماتْرے بھُوتَسْتَں بھُومَو پاتَیِتْوا وِدَدارَ؛ تَدا یِیشُسْتَمَمیدھْیَں بھُوتَں تَرْجَیِتْوا بالَکَں سْوَسْتھَں کرِتْوا تَسْیَ پِتَرِ سَمَرْپَیاماسَ۔ | 42 |
Amíg odament, az ördög leteperte, és megrázta. De Jézus ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a gyermeket, és visszaadta atyjának.
اِیشْوَرَسْیَ مَہاشَکْتِمْ اِماں وِلوکْیَ سَرْوّے چَمَچَّکْرُح؛ اِتّھَں یِیشوح سَرْوّابھِح کْرِیابھِح سَرْوَّیرْلوکَیراشْچَرْیّے مَنْیَمانے سَتِ سَ شِشْیانْ بَبھاشے، | 43 |
Ekkor elámultak mindnyájan Isten nagyságán. Amikor mindnyájan csodálkoztak mindazon, amit Jézus cselekedett, ezt mondta tanítványainak:
کَتھییَں یُشْماکَں کَرْنیشُ پْرَوِشَتُ، مَنُشْیَپُتْرو مَنُشْیاناں کَریشُ سَمَرْپَیِشْیَتے۔ | 44 |
„Jegyezzétek meg jól ezeket a szavakat: mert az Emberfia az emberek kezébe adatik!“
کِنْتُ تے تاں کَتھاں نَ بُبُدھِرے، سْپَشْٹَتْوابھاواتْ تَسْیا اَبھِپْرایَسْتیشاں بودھَگَمْیو نَ بَبھُووَ؛ تَسْیا آشَیَح کَ اِتْیَپِ تے بھَیاتْ پْرَشْٹُں نَ شیکُح۔ | 45 |
De ők nem értették ezt a mondást, és el volt rejtve előlük, hogy ne értsék meg, és féltek őt megkérdezni e mondás értelme felől.
تَدَنَنْتَرَں تیشاں مَدھْیے کَح شْریشْٹھَح کَتھامیتاں گرِہِیتْوا تے مِتھو وِوادَں چَکْرُح۔ | 46 |
Majd az a gondolat támadt bennük, hogy ki a nagyobb közöttük.
تَتو یِیشُسْتیشاں مَنوبھِپْرایَں وِدِتْوا بالَکَمیکَں گرِہِیتْوا سْوَسْیَ نِکَٹے سْتھاپَیِتْوا تانْ جَگادَ، | 47 |
Jézus látva szívük gondolatát, kézen fogott egy kis gyermeket, maga mellé állította,
یو جَنو مَمَ نامْناسْیَ بالاسْیاتِتھْیَں وِدَدھاتِ سَ مَماتِتھْیَں وِدَدھاتِ، یَشْچَ مَماتِتھْیَں وِدَدھاتِ سَ مَمَ پْریرَکَسْیاتِتھْیَں وِدَدھاتِ، یُشْماکَں مَدھْیییَح سْوَں سَرْوَّسْماتْ کْشُدْرَں جانِیتے سَ ایوَ شْریشْٹھو بھَوِشْیَتِ۔ | 48 |
és ezt mondta nekik: „Aki egy kisgyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött, mert aki a legkisebb mindnyájatok között, az a nagy.“
اَپَرَنْچَ یوہَنْ وْیاجَہارَ ہے پْرَبھے تَوَ نامْنا بھُوتانْ تْیاجَیَنْتَں مانُشَمْ ایکَں درِشْٹَوَنْتو وَیَں، کِنْتْوَسْماکَمْ اَپَشْچادْ گامِتْواتْ تَں نْیَشیدھامْ۔ تَدانِیں یِیشُرُواچَ، | 49 |
Megszólalt János, és ezt mondta: „Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz, és eltiltottuk, mert nem követ minket.“
تَں ما نِشیدھَتَ، یَتو یو جَنوسْماکَں نَ وِپَکْشَح سَ ایواسْماکَں سَپَکْشو بھَوَتِ۔ | 50 |
Jézus azonban ezt mondta neki: „Ne tiltsátok el, mert aki nincs ellenünk, mellettünk van.“
اَنَنْتَرَں تَسْیاروہَنَسَمَیَ اُپَسْتھِتے سَ سْتھِرَچیتا یِرُوشالَمَں پْرَتِ یاتْراں کَرْتُّں نِشْچِتْیاگْرے دُوتانْ پْریشَیاماسَ۔ | 51 |
Történt, amikor már közeledett felemeltetésének ideje, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy.
تَسْماتْ تے گَتْوا تَسْیَ پْرَیوجَنِییَدْرَوْیانِ سَںگْرَہِیتُں شومِرونِییاناں گْرامَں پْرَوِوِشُح۔ | 52 |
Követeket küldött maga előtt. Azok elindultak, és betértek egy samáriai faluba, hogy neki szállást készítsenek.
کِنْتُ سَ یِرُوشالَمَں نَگَرَں یاتِ تَتو ہیتو رْلوکاسْتَسْیاتِتھْیَں نَ چَکْرُح۔ | 53 |
De nem fogadták be őt, mivel Jeruzsálembe ment.
اَتَایوَ یاکُوبْیوہَنَو تَسْیَ شِشْیَو تَدْ درِشْٹْوا جَگَدَتُح، ہے پْرَبھو ایلِیو یَتھا چَکارَ تَتھا وَیَمَپِ کِں گَگَنادْ آگَنْتُمْ ایتانْ بھَسْمِیکَرْتُّنْچَ وَہْنِماجْناپَیامَح؟ بھَوانْ کِمِچّھَتِ؟ | 54 |
Amikor ezt látták tanítványai, Jakab és János, ezt mondták: „Uram, akarod-e, hogy ezt mondjuk: Tűz szálljon le az égből, és égesse meg őket, amint Illés is tette?“
کِنْتُ سَ مُکھَں پَراوَرْتْیَ تانْ تَرْجَیِتْوا گَدِتَوانْ یُشْماکَں مَنوبھاوَح کَح، اِتِ یُویَں نَ جانِیتھَ۔ | 55 |
Jézus azonban megfordulva megdorgálta őket, és ezt mondta: „Nem tudjátok, hogy milyen lélek van bennetek,
مَنُجَسُتو مَنُجاناں پْرانانْ ناشَیِتُں ناگَچّھَتْ، کِنْتُ رَکْشِتُمْ آگَچّھَتْ۔ پَشْچادْ اِتَرَگْرامَں تے یَیُح۔ | 56 |
mert az Emberfia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek életét, hanem hogy megtartsa.“Elmentek azért más faluba.
تَدَنَنْتَرَں پَتھِ گَمَنَکالے جَنَ ایکَسْتَں بَبھاشے، ہے پْرَبھو بھَوانْ یَتْرَ یاتِ بھَوَتا سَہاہَمَپِ تَتْرَ یاسْیامِ۔ | 57 |
Történt pedig, amikor mentek az úton, valaki ezt mondta neki: „Követlek téged, Uram, bárhová mégy.“
تَدانِیں یِیشُسْتَمُواچَ، گومایُوناں گَرْتّا آسَتے، وِہایَسِییَوِہَگاناں نِیڈانِ چَ سَنْتِ، کِنْتُ مانَوَتَنَیَسْیَ شِرَح سْتھاپَیِتُں سْتھانَں ناسْتِ۔ | 58 |
Jézus azonban így felelt: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs fejét hová lehajtania.“
تَتَح پَرَں سَ اِتَرَجَنَں جَگادَ، تْوَں مَمَ پَشْچادْ ایہِ؛ تَتَح سَ اُواچَ، ہے پْرَبھو پُورْوَّں پِتَرَں شْمَشانے سْتھاپَیِتُں مامادِشَتُ۔ | 59 |
Egy másikhoz így szólt: „Kövess engem!“Az pedig ezt mondta: „Uram, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az atyámat!“
تَدا یِیشُرُواچَ، مرِتا مرِتانْ شْمَشانے سْتھاپَیَنْتُ کِنْتُ تْوَں گَتْویشْوَرِییَراجْیَسْیَ کَتھاں پْرَچارَیَ۔ | 60 |
Jézus így válaszolt neki: „Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat, te pedig menj el, és hirdesd Isten országát.“
تَتونْیَح کَتھَیاماسَ، ہے پْرَبھو مَیاپِ بھَوَتَح پَشْچادْ گَںسْیَتے، کِنْتُ پُورْوَّں مَمَ نِویشَنَسْیَ پَرِجَنانامْ اَنُمَتِں گْرَہِیتُمْ اَہَمادِشْیَے بھَوَتا۔ | 61 |
Egy másik is ezt mondta: „Követlek, Uram, de előbb engedd meg nekem, hogy búcsút vegyek házam népétől.“
تَدانِیں یِیشُسْتَں پْروکْتَوانْ، یو جَنو لانْگَلے کَرَمَرْپَیِتْوا پَشْچاتْ پَشْیَتِ سَ اِیشْوَرِییَراجْیَں نارْہَتِ۔ | 62 |
Jézus így felelt: „Aki az eke szarvára veti kezét, és hátratekint, nem alkalmas Isten országára.“