< لُوکَح 12 >

تَدانِیں لوکاح سَہَسْرَں سَہَسْرَمْ آگَتْیَ سَمُپَسْتھِتاسْتَتَ ایکَیکو نْییشامُپَرِ پَتِتُمْ اُپَچَکْرَمے؛ تَدا یِیشُح شِشْیانْ بَبھاشے، یُویَں پھِرُوشِناں کِنْوَرُوپَکاپَٹْیے وِشیشینَ ساوَدھاناسْتِشْٹھَتَ۔ 1
Miközben sok ezerből álló sokaság gyűlt össze úgy, hogy majd letaposták egymást, elkezdett beszélni tanítványaihoz: „Mindenekelőtt óvakodjatok a farizeusok kovászától, ami a képmutatás.
یَتو یَنَّ پْرَکاشَیِشْیَتے تَداچّھَنَّں وَسْتُ کِمَپِ ناسْتِ؛ تَتھا یَنَّ جْناسْیَتے تَدْ گُپْتَں وَسْتُ کِمَپِ ناسْتِ۔ 2
Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne jönne, és olyan titok, amely ki ne tudódnék.
اَنْدھَکارے تِشْٹھَنَتو یاح کَتھا اَکَتھَیَتَ تاح سَرْوّاح کَتھا دِیپْتَو شْروشْیَنْتے نِرْجَنے کَرْنے چَ یَدَکَتھَیَتَ گرِہَپرِشْٹھاتْ تَتْ پْرَچارَیِشْیَتے۔ 3
Amit sötétségbe mondtatok, azt a világosságban fogják meghallani. Amit fülbe súgva mondtatok rejtett helyen, azt a házak tetejéről fogják hirdetni.
ہے بَنْدھَوو یُشْمانَہَں وَدامِ، یے شَرِیرَسْیَ ناشَں وِنا کِمَپْیَپَرَں کَرْتُّں نَ شَکْرُوَنْتِ تیبھْیو ما بھَیشْٹَ۔ 4
Mondom nektek, az én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, és aztán többet nem árthatnak.
تَرْہِ کَسْمادْ بھیتَوْیَمْ اِتْیَہَں وَدامِ، یَح شَرِیرَں ناشَیِتْوا نَرَکَں نِکْشیپْتُں شَکْنوتِ تَسْمادیوَ بھَیَں کُرُتَ، پُنَرَپِ وَدامِ تَسْمادیوَ بھَیَں کُرُتَ۔ (Geenna g1067) 5
De megmondom nektek, kitől féljetek: Féljetek attól, aki ha megöl, arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony mondom nektek: Tőle féljetek! (Geenna g1067)
پَنْچَ چَٹَکَپَکْشِنَح کِں دْوابھْیاں تامْرَکھَنْڈابھْیاں نَ وِکْرِییَنْتے؟ تَتھاپِیشْوَرَسْتیشامْ ایکَمَپِ نَ وِسْمَرَتِ۔ 6
Ugye öt verebet meg lehet venni két fillérért? De azok közül egy sincs Istennél elfelejtve.
یُشْماکَں شِرَحکیشا اَپِ گَنِتاح سَنْتِ تَسْماتْ ما وِبھِیتَ بَہُچَٹَکَپَکْشِبھْیوپِ یُویَں بَہُمُولْیاح۔ 7
Nektek pedig még hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: Ti sok verébnél értékesebbek vagytok.
اَپَرَں یُشْمَبھْیَں کَتھَیامِ یَح کَشْچِنْ مانُشاناں ساکْشانْ ماں سْوِیکَروتِ مَنُشْیَپُتْرَ اِیشْوَرَدُوتاناں ساکْشاتْ تَں سْوِیکَرِشْیَتِ۔ 8
Mondom nektek: Ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról Isten angyalai előtt.
کِنْتُ یَح کَشْچِنْمانُشاناں ساکْشانْمامْ اَسْوِیکَروتِ تَمْ اِیشْوَرَسْیَ دُوتاناں ساکْشادْ اَہَمْ اَسْوِیکَرِشْیامِ۔ 9
Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom Isten angyalai előtt.
اَنْیَچَّ یَح کَشْچِنْ مَنُجَسُتَسْیَ نِنْدابھاوینَ کانْچِتْ کَتھاں کَتھَیَتِ تَسْیَ تَتْپاپَسْیَ موچَنَں بھَوِشْیَتِ کِنْتُ یَدِ کَشْچِتْ پَوِتْرَمْ آتْمانَں نِنْدَتِ تَرْہِ تَسْیَ تَتْپاپَسْیَ موچَنَں نَ بھَوِشْیَتِ۔ 10
És ha valaki valamit mond az Emberfia ellen, bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot.
یَدا لوکا یُشْمانْ بھَجَنَگیہَں وِچارَکَرْترِراجْیَکَرْترِناں سَمُّکھَنْچَ نیشْیَنْتِ تَدا کینَ پْرَکارینَ کِمُتَّرَں وَدِشْیَتھَ کِں کَتھَیِشْیَتھَ چیتْیَتْرَ ما چِنْتَیَتَ؛ 11
Amikor a zsinagógákba és a fejedelmek és hatalmasságok elé hurcolnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, hogyan vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok.
یَتو یُشْمابھِرْیَدْ یَدْ وَکْتَوْیَں تَتْ تَسْمِنْ سَمَیَایوَ پَوِتْرَ آتْما یُشْمانْ شِکْشَیِشْیَتِ۔ 12
Mert a Szentlélek abban az órában megtanít titeket, hogy mit kell mondanotok.“
تَتَح پَرَں جَنَتامَدھْیَسْتھَح کَشْچِجَّنَسْتَں جَگادَ ہے گُرو مَیا سَہَ پَیترِکَں دھَنَں وِبھَکْتُں مَمَ بھْراتَرَماجْناپَیَتُ بھَوانْ۔ 13
Ekkor így szólt hozzá valaki a sokaságból: „Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!“
کِنْتُ سَ تَمَوَدَتْ ہے مَنُشْیَ یُوَیو رْوِچارَں وِبھاگَنْچَ کَرْتُّں ماں کو نِیُکْتَوانْ؟ 14
Ő pedig így válaszolt: „Ember, ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?“
اَنَنْتَرَں سَ لوکانَوَدَتْ لوبھے ساوَدھاناح سَتَرْکاشْچَ تِشْٹھَتَ، یَتو بَہُسَمْپَتِّپْراپْتْیا مَنُشْیَسْیایُ رْنَ بھَوَتِ۔ 15
Azután ezt mondta nekik: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek a telhetetlenségtől, mert nem a vagyonban való bővölködés jelenti az életet.“
پَشْچادْ درِشْٹانْتَکَتھامُتّھاپْیَ کَتھَیاماسَ، ایکَسْیَ دھَنِنو بھُومَو بَہُونِ شَسْیانِ جاتانِ۔ 16
Mondott nekik egy példázatot: „Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje
تَتَح سَ مَنَسا چِنْتَیِتْوا کَتھَیامْبَبھُووَ مَمَیتانِ سَمُتْپَنّانِ دْرَوْیانِ سْتھاپَیِتُں سْتھانَں ناسْتِ کِں کَرِشْیامِ؟ 17
ezért így okoskodott magában: Mit cselekedjem? Mert nincs hová betakarítanom termésemet.
تَتووَدَدْ اِتّھَں کَرِشْیامِ، مَمَ سَرْوَّبھانْڈاگارانِ بھَنْکْتْوا برِہَدْبھانْڈاگارانِ نِرْمّایَ تَنْمَدھْیے سَرْوَّپھَلانِ دْرَوْیانِ چَ سْتھاپَیِشْیامِ۔ 18
És ezt mondta: Ezt cselekszem: csűreimet lebontatom, és nagyobbakat építek, és azokba gyűjtöm be gabonámat és javaimat.
اَپَرَں نِجَمَنو وَدِشْیامِ، ہے مَنو بَہُوَتْسَرارْتھَں نانادْرَوْیانِ سَنْچِتانِ سَنْتِ وِشْرامَں کُرُ بھُکْتْوا پِیتْوا کَوتُکَنْچَ کُرُ۔ کِنْتْوِیشْوَرَسْتَمْ اَوَدَتْ، 19
És ezt mondom lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok esztendőre eltéve, tedd magad kényelembe, egyél, igyál, és élvezd az életet!
رے نِرْبودھَ اَدْیَ راتْرَو تَوَ پْراناسْتْوَتّو نیشْیَنْتے تَتَ ایتانِ یانِ دْرَوْیانِ تْوَیاسادِتانِ تانِ کَسْیَ بھَوِشْیَنْتِ؟ 20
Isten ezt mondta neki: Bolond! Még az éjjel elkérik tőled a te lelkedet, akkor kié lesz mindaz, amit felhalmoztál?
اَتَایوَ یَح کَشْچِدْ اِیشْوَرَسْیَ سَمِیپے دھَنَسَنْچَیَمَکرِتْوا کیوَلَں سْوَنِکَٹے سَنْچَیَں کَروتِ سوپِ تادرِشَح۔ 21
Így jár mindenki, aki kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdag.“
اَتھَ سَ شِشْییبھْیَح کَتھَیاماسَ، یُشْمانَہَں وَدامِ، کِں کھادِشْیامَح؟ کِں پَرِدھاسْیامَح؟ اِتْیُکْتْوا جِیوَنَسْیَ شَرِیرَسْیَ چارْتھَں چِنْتاں ما کارْشْٹَ۔ 22
Tanítványainak ezt mondta: „Ezért mondom nektek, ne aggodalmaskodjatok a ti életetek miatt, mit egyetek, se a testetek miatt, mibe öltözködjetek,
بھَکْشْیاجِّیوَنَں بھُوشَناچّھَرِیرَنْچَ شْریشْٹھَں بھَوَتِ۔ 23
Mert az élet több, mint az eledel és a test, mint az öltözet.
کاکَپَکْشِناں کارْیَّں وِچارَیَتَ، تے نَ وَپَنْتِ شَسْیانِ چَ نَ چھِنْدَنْتِ، تیشاں بھانْڈاگارانِ نَ سَنْتِ کوشاشْچَ نَ سَنْتِ، تَتھاپِیشْوَرَسْتیبھْیو بھَکْشْیانِ دَداتِ، یُویَں پَکْشِبھْیَح شْریشْٹھَتَرا نَ کِں؟ 24
Nézzétek meg a hollókat! Nem vetnek és nem aratnak, nincs éléskamrájuk, sem csűrük, és Isten eltartja azokat. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!
اَپَرَنْچَ بھاوَیِتْوا نِجایُشَح کْشَنَماتْرَں وَرْدّھَیِتُں شَکْنوتِ، ایتادرِشو لاکو یُشْماکَں مَدھْیے کوسْتِ؟ 25
Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával akár egy arasznyival is megnövelheti termetét?
اَتَایوَ کْشُدْرَں کارْیَّں سادھَیِتُمْ اَسَمَرْتھا یُویَمْ اَنْیَسْمِنْ کارْیّے کُتو بھاوَیَتھَ؟ 26
Ha pedig ilyen csekélységet sem tudtok megtenni, mit aggodalmaskodtok a többi miatt?
اَنْیَچَّ کامْپِلَپُشْپَں کَتھَں وَرْدّھَتے تَداپِ وِچارَیَتَ، تَتْ کَنْچَنَ شْرَمَں نَ کَروتِ تَنْتُوںشْچَ نَ جَنَیَتِ کِنْتُ یُشْمَبھْیَں یَتھارْتھَں کَتھَیامِ سُلیمانْ بَہْوَیشْوَرْیّانْوِتوپِ پُشْپَسْیاسْیَ سَدرِشو وِبھُوشِتو ناسِیتْ۔ 27
Nézzétek meg a liliomokat, hogyan növekednek! Nem szőnek és nem fonnak, de mondom nektek, Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint egy ezek közül.
اَدْیَ کْشیتْرے وَرْتَّمانَں شْوَشْچُولّیاں کْشیپْسْیَمانَں یَتْ ترِنَں، تَسْمَے یَدِیشْوَرَ اِتّھَں بھُوشَیَتِ تَرْہِ ہے اَلْپَپْرَتْیَیِنو یُشْمانَ کِں نَ پَرِدھاپَیِشْیَتِ؟ 28
Ha pedig a füvet, amely ma a mezőn van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
اَتَایوَ کِں کھادِشْیامَح؟ کِں پَرِدھاسْیامَح؟ ایتَدَرْتھَں ما چیشْٹَدھْوَں ما سَںدِگْدھْوَنْچَ۔ 29
Ne kérdezzétek tehát: mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok.
جَگَتو دیوارْچَّکا ایتانِ سَرْوّانِ چیشْٹَنَتے؛ ایشُ وَسْتُشُ یُشْماکَں پْرَیوجَنَماسْتے اِتِ یُشْماکَں پِتا جاناتِ۔ 30
Mindezeket a pogányok kérdezik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy nektek szükségetek van ezekre.
اَتَایویشْوَرَسْیَ راجْیارْتھَں سَچیشْٹا بھَوَتَ تَتھا کرِتے سَرْوّانْییتانِ دْرَوْیانِ یُشْمَبھْیَں پْرَدایِشْیَنْتے۔ 31
Inkább keressétek Isten országát, és ezeket mind megkapjátok.
ہے کْشُدْرَمیشَوْرَجَ یُویَں ما بھَیشْٹَ یُشْمَبھْیَں راجْیَں داتُں یُشْماکَں پِتُح سَمَّتِرَسْتِ۔ 32
Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!
اَتَایوَ یُشْماکَں یا یا سَمْپَتِّرَسْتِ تاں تاں وِکْرِییَ وِتَرَتَ، یَتْ سْتھانَں چَورا ناگَچّھَنْتِ، کِیٹاشْچَ نَ کْشایَیَنْتِ تادرِشے سْوَرْگے نِجارْتھَمْ اَجَرے سَمْپُٹَکے کْشَیَں دھَنَں سَنْچِنُتَ چَ؛ 33
„Adjátok el, amitek van, és adjátok oda alamizsnaként. Szerezzetek magatoknak erszényeket, amelyek nem avulnak el, kifogyhatatlan kincset a mennyországban, ahol a tolvaj nem fér hozzá, és a moly sem emészti meg.
یَتو یَتْرَ یُشْماکَں دھَنَں وَرْتَّتے تَتْریوَ یُشْماکَں مَنَح۔ 34
Mert ahol a ti kincsetek, ott lesz a szívetek is.
اَپَرَنْچَ یُویَں پْرَدِیپَں جْوالَیِتْوا بَدّھَکَٹَیَسْتِشْٹھَتَ؛ 35
„Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva.
پْرَبھُ رْوِواہاداگَتْیَ یَدَیوَ دْوارَماہَنْتِ تَدَیوَ دْوارَں موچَیِتُں یَتھا بھرِتْیا اَپیکْشْیَ تِشْٹھَنْتِ تَتھا یُویَمَپِ تِشْٹھَتَ۔ 36
Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor jön meg uruk a menyegzőről, hogy amint megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki.
یَتَح پْرَبھُراگَتْیَ یانْ داسانْ سَچیتَنانْ تِشْٹھَتو دْرَکْشْیَتِ تَایوَ دھَنْیاح؛ اَہَں یُشْمانْ یَتھارْتھَں وَدامِ پْرَبھُسْتانْ بھوجَنارْتھَمْ اُپَویشْیَ سْوَیَں بَدّھَکَٹِح سَمِیپَمیتْیَ پَرِویشَیِشْیَتِ۔ 37
Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor hazamegy, ébren talál. Bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, leülteti őket, hozzájuk megy, és felszolgál nekik.
یَدِ دْوِتِییے ترِتِییے وا پْرَہَرے سَماگَتْیَ تَتھَیوَ پَشْیَتِ، تَرْہِ تَایوَ داسا دھَنْیاح۔ 38
És ha a második vagy harmadik őrváltáskor jön meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!
اَپَرَنْچَ کَسْمِنْ کْشَنے چَورا آگَمِشْیَنْتِ اِتِ یَدِ گرِہَپَتِ رْجْناتُں شَکْنوتِ تَداوَشْیَں جاگْرَنْ نِجَگرِہے سَنْدھِں کَرْتَّیِتُں وارَیَتِ یُویَمیتَدْ وِتَّ۔ 39
Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, hogy mikor jön a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
اَتَایوَ یُویَمَپِ سَجَّماناسْتِشْٹھَتَ یَتو یَسْمِنْ کْشَنے تَں ناپْریکْشَدھْوے تَسْمِنّیوَ کْشَنے مَنُشْیَپُتْرَ آگَمِشْیَتِ۔ 40
Ti is legyetek tehát készen, mert amely órában nem is gondoljátok, abban jön el az Emberfia.“
تَدا پِتَرَح پَپْرَچّھَ، ہے پْرَبھو بھَوانْ کِمَسْمانْ اُدِّشْیَ کِں سَرْوّانْ اُدِّشْیَ درِشْٹانْتَکَتھامِماں وَدَتِ؟ 41
Péter erre megkérdezte: „Uram, nekünk mondod ezt a példázatot vagy mindenkinek?“
تَتَح پْرَبھُح پْروواچَ، پْرَبھُح سَمُچِتَکالے نِجَپَرِوارارْتھَں بھوجْیَپَرِویشَنایَ یَں تَتْپَدے نِیوکْشْیَتِ تادرِشو وِشْواسْیو بودّھا کَرْمّادھِیشَح کوسْتِ؟ 42
Az Úr így válaszolt: „Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, akit az úr gondviselővé tett háza népén, hogy idejében adja ki nekik élelmüket?
پْرَبھُراگَتْیَ یَمْ ایتادرِشے کَرْمَّنِ پْرَورِتَّں دْرَکْشْیَتِ سَایوَ داسو دھَنْیَح۔ 43
Boldog az a szolga, akit az ő ura, amikor hazajön, ilyen munkában talál!
اَہَں یُشْمانْ یَتھارْتھَں وَدامِ سَ تَں نِجَسَرْوَّسْوَسْیادھِپَتِں کَرِشْیَتِ۔ 44
Bizony mondom néktek, hogy egész vagyona gondviselőjévé teszi.
کِنْتُ پْرَبھُرْوِلَمْبیناگَمِشْیَتِ، اِتِ وِچِنْتْیَ سَ داسو یَدِ تَدَنْیَداسِیداسانْ پْرَہَرْتُّمْ بھوکْتُں پاتُں مَدِتُنْچَ پْرارَبھَتے، 45
Ha pedig a szolga így szólna szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt, és verni kezdi a szolgákat és szolgálóleányokat, és elkezdene enni, és inni és részegeskedni,
تَرْہِ یَدا پْرَبھُں ناپیکْشِشْیَتے یَسْمِنْ کْشَنے سوچیتَنَشْچَ سْتھاسْیَتِ تَسْمِنّیوَ کْشَنے تَسْیَ پْرَبھُراگَتْیَ تَں پَدَبھْرَشْٹَں کرِتْوا وِشْواسَہِینَیح سَہَ تَسْیَ اَںشَں نِرُوپَیِشْیَتِ۔ 46
megjön annak a szolgának az ura, amely napon nem várja, és amely órában nem gondolja, és kettévágatja, és a hitetlenek sorsára juttatja.
یو داسَح پْرَبھےراجْناں جْناتْواپِ سَجِّتو نَ تِشْٹھَتِ تَداجْنانُسارینَ چَ کارْیَّں نَ کَروتِ سونیکانْ پْرَہارانْ پْراپْسْیَتِ؛ 47
Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem teljesítette, és nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap.
کِنْتُ یو جَنوجْناتْوا پْرَہارارْہَں کَرْمَّ کَروتِ سولْپَپْرَہارانْ پْراپْسْیَتِ۔ یَتو یَسْمَے باہُلْیینَ دَتَّں تَسْمادیوَ باہُلْیینَ گْرَہِیشْیَتے، مانُشا یَسْیَ نِکَٹے بَہُ سَمَرْپَیَنْتِ تَسْمادْ بَہُ یاچَنْتے۔ 48
Aki pedig nem ismerte, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, az kevés verést kap. Akinek sokat adtak, attól sokat követelnek. Akire sokat bíztak, attól többet kívánnak.
اَہَں پرِتھِوْیامْ اَنَیکْیَرُوپَں وَہْنِ نِکْشیپْتُمْ آگَتوسْمِ، سَ چیدْ اِدانِیمیوَ پْرَجْوَلَتِ تَتْرَ مَمَ کا چِنْتا؟ 49
Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a világra. Mennyire szeretném, ha már lángolna!
کِنْتُ یینَ مَجَّنیناہَں مَگْنو بھَوِشْیامِ یاوَتْکالَں تَسْیَ سِدّھِ رْنَ بھَوِشْیَتِ تاوَدَہَں کَتِکَشْٹَں پْراپْسْیامِ۔ 50
Keresztséggel kell még megkereszteltetnem, és mennyire szorongok, míg végbe nem megy.
میلَنَں کَرْتُّں جَگَدْ آگَتوسْمِ یُویَں کِمِتّھَں بودھَدھْوے؟ یُشْمانْ وَدامِ نَ تَتھا، کِنْتْوَہَں میلَنابھاوَں کَرْتُّںمْ آگَتوسْمِ۔ 51
Azt gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Mondom nektek: egyáltalán nem, sőt inkább ellentétet.
یَسْمادیتَتْکالَمارَبھْیَ ایکَتْرَسْتھَپَرِجَناناں مَدھْیے پَنْچَجَناح پرِتھَگْ بھُوتْوا تْرَیو جَنا دْوَیورْجَنَیوح پْرَتِکُولا دْوَو جَنَو چَ تْرَیاناں جَناناں پْرَتِکُولَو بھَوِشْیَنْتِ۔ 52
Mert mostantól fogva, ha öten lesznek egy házban, ellentétbe kerülnek egymással: három kettő ellen és kettő három ellen.
پِتا پُتْرَسْیَ وِپَکْشَح پُتْرَشْچَ پِتُ رْوِپَکْشو بھَوِشْیَتِ ماتا کَنْیایا وِپَکْشا کَنْیا چَ ماتُ رْوِپَکْشا بھَوِشْیَتِ، تَتھا شْوَشْرُورْبَدھْوا وِپَکْشا بَدھُوشْچَ شْوَشْرْوا وِپَکْشا بھَوِشْیَتِ۔ 53
Ellentétbe kerül az apa a fiával és a fiú az apjával és az anya a leányával és leány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával.“
سَ لوکیبھْیوپَرَمَپِ کَتھَیاماسَ، پَشْچِمَدِشِ میگھودْگَمَں درِشْٹْوا یُویَں ہَٹھادْ وَدَتھَ ورِشْٹِ رْبھَوِشْیَتِ تَتَسْتَتھَیوَ جایَتے۔ 54
A sokaságnak ezt mondta: „Amikor látjátok, hogy napnyugatról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jön, és úgy lesz.
اَپَرَں دَکْشِنَتو وایَو واتِ سَتِ وَدَتھَ نِداگھو بھَوِشْیَتِ تَتَح سوپِ جایَتے۔ 55
És amikor halljátok fújni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz, és úgy lesz.
رے رے کَپَٹِنَ آکاشَسْیَ بھُومْیاشْچَ لَکْشَنَں بودّھُں شَکْنُتھَ، 56
Képmutatók! Az égnek és földnek jeleit felismeritek, ezt az időt pedig miért nem tudjátok felismerni?
کِنْتُ کالَسْیاسْیَ لَکْشَنَں کُتو بودّھُں نَ شَکْنُتھَ؟ یُویَنْچَ سْوَیَں کُتو نَ نْیاشْیَں وِچارَیَتھَ؟ 57
„Miért nem ítélitek meg magatoktól is azt, hogy mi a helyes?
اَپَرَنْچَ وِوادِنا سارْدّھَں وِچارَیِتُح سَمِیپَں گَچّھَنْ پَتھِ تَسْمادُدّھارَں پْراپْتُں یَتَسْوَ نوچیتْ سَ تْواں دھرِتْوا وِچارَیِتُح سَمِیپَں نَیَتِ۔ وِچارَیِتا یَدِ تْواں پْرَہَرْتُّح سَمِیپَں سَمَرْپَیَتِ پْرَہَرْتّا تْواں کارایاں بَدھْناتِ 58
Amikor pedig ellenfeleddel a hatóság elé mégy, igyekezzél még az úton megszabadulni tőle, hogy ne hurcoljon a bíró elé, és a bíró át ne adjon a börtönőrnek, a börtönőr tömlöcbe ne vessen.
تَرْہِ تْوامَہَں وَدامِ تْوَیا نِحشیشَں کَپَرْدَکیشُ نَ پَرِشودھِتیشُ تْوَں تَتو مُکْتِں پْراپْتُں نَ شَکْشْیَسِ۔ 59
Mondom neked, hogy nem jössz ki onnan, amíg meg nem adod az utolsó fillért is.“

< لُوکَح 12 >