prakāśitaṁ 7
1 anantaraṁ catvārō divyadūtā mayā dr̥ṣṭāḥ, tē pr̥thivyāścaturṣu kōṇēṣu tiṣṭhanataḥ pr̥thivyāṁ samudrē vr̥kṣēṣu ca vāyu ryathā na vahēt tathā pr̥thivyāścaturō vāyūn dhārayanti|
Ezután négy angyalt láttam állni a föld négy sarkán, amint féken tartották a föld négy szelét, hogy a szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se élő fára.
2 anantaraṁ sūryyōdayasthānād udyan apara ēkō dūtō mayā dr̥ṣṭaḥ sō'marēśvarasya mudrāṁ dhārayati, yēṣu cartuṣu dūtēṣu pr̥thivīsamudrayō rhiṁsanasya bhārō dattastān sa uccairidaṁ avadat|
Egy másik angyalt is láttam feljönni napkelet felől, akinek kezében volt az élő Isten pecsétje, és hangos szóval kiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek
3 īśvarasya dāsā yāvad asmābhi rbhālēṣu mudrayāṅkitā na bhaviṣyanti tāvat pr̥thivī samudrō taravaśca yuṣmābhi rna hiṁsyantāṁ|
és így szólt: „Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, addig, amíg homlokukon meg nem pecsételjük a mi Istenünknek szolgáit“.
4 tataḥ paraṁ mudrāṅkitalōkānāṁ saṁkhyā mayāśrāvi| isrāyēlaḥ sarvvavaṁśāyāścatuścatvāriṁśatsahasrādhikalakṣalōkā mudrayāṅkitā abhavan,
És hallottam a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, Izrael fiainak minden törzséből.
5 arthatō yihūdāvaṁśē dvādaśasahasrāṇi rūbēṇavaṁśē dvādaśasahasrāṇi gādavaṁśē dvādaśasahasrāṇi,
Júda törzséből tizenkétezer elpecsételt, Rúben törzséből tizenkétezer elpecsételt, Gád törzséből tizenkétezer elpecsételt,
6 āśēravaṁśē dvādaśasahasrāṇi naptālivaṁśē dvādaśasahasrāṇi minaśivaṁśē dvādaśasahasrāṇi,
Ásér törzséből tizenkétezer elpecsételt, Naftáli törzséből tizenkétezer elpecsételt, Manassé törzséből tizenkétezer elpecsételt,
7 śimiyōnavaṁśē dvādaśasahasrāṇi lēvivaṁśē dvādaśasahasrāṇi iṣākharavaṁśē dvādaśasahasrāṇi,
Simeon törzséből tizenkétezer elpecsételt, Lévi törzséből tizenkétezer elpecsételt, Issakár törzséből tizenkétezer elpecsételt.
8 sibūlūnavaṁśē dvādaśasahasrāṇi yūṣaphavaṁśē dvādaśasahasrāṇi binyāmīnavaṁśē ca dvādaśasahasrāṇi lōkā mudrāṅkitāḥ|
Zebulón törzséből tizenkétezer elpecsételt, József törzséből tizenkétezer elpecsételt, Benjámin törzséből tizenkétezer elpecsételt.
9 tataḥ paraṁ sarvvajātīyānāṁ sarvvavaṁśīyānāṁ sarvvadēśīyānāṁ sarvvabhāṣāvādināñca mahālōkāraṇyaṁ mayā dr̥ṣṭaṁ, tān gaṇayituṁ kēnāpi na śakyaṁ, tē ca śubhraparicchadaparihitāḥ santaḥ karaiśca tālavr̥ntāni vahantaḥ siṁhāsanasya mēṣaśāvakasya cāntikē tiṣṭhanti,
Ezután láttam: íme egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből és a királyi szék előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve és kezükben pálmaágak,
10 uccaiḥsvarairidaṁ kathayanti ca, siṁhāsanōpaviṣṭasya paramēśasya naḥ stavaḥ|stavaśca mēṣavatsasya sambhūyāt trāṇakāraṇāt|
és hangos szóval kiáltották: „Az üdvösség a mi Istenünké, aki a királyi széken ül és a Bárányé!“
11 tataḥ sarvvē dūtāḥ siṁhāsanasya prācīnavargasya prāṇicatuṣṭayasya ca paritastiṣṭhantaḥ siṁhāsanasyāntikē nyūbjībhūyēśvaraṁ praṇamya vadanti,
Az angyalok pedig mindnyájan a királyi szék, a vének és a négy élőlény körül álltak és a királyi szék előtt leborultak és imádták Istent,
12 tathāstu dhanyavādaśca tējō jñānaṁ praśaṁsanaṁ| śauryyaṁ parākramaścāpi śaktiśca sarvvamēva tat| varttatāmīśvarē'smākaṁ nityaṁ nityaṁ tathāstviti| (aiōn g165)
ezt mondva: „Ámen. Áldás és dicsőség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek örökkön örökké. Ámen“. (aiōn g165)
13 tataḥ paraṁ tēṣāṁ prācīnānām ēkō janō māṁ sambhāṣya jagāda śubhraparicchadaparihitā imē kē? kutō vāgatāḥ?
Ekkor megszólalt az egyik vén és ezt mondta nekem: „Kik ezek, akik fehér ruhában vannak öltözve, és honnét jöttek?“
14 tatō mayōktaṁ hē mahēccha bhavānēva tat jānāti| tēna kathitaṁ, imē mahāklēśamadhyād āgatya mēṣaśāvakasya rudhirēṇa svīyaparicchadān prakṣālitavantaḥ śuklīkr̥tavantaśca|
Ezt mondtam neki: „Uram, te tudod“. És ezt mondta nekem: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek és megmosták ruhájukat és megfehérítették a Bárány vérében.
15 tatkāraṇāt ta īśvarasya siṁhāsanasyāntikē tiṣṭhantō divārātraṁ tasya mandirē taṁ sēvantē siṁhāsanōpaviṣṭō janaśca tān adhisthāsyati|
Ezért vannak Isten királyi széke előtt és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában, és aki a királyi széken ül, kiterjeszti sátrát felettük.
16 tēṣāṁ kṣudhā pipāsā vā puna rna bhaviṣyati raudraṁ kōpyuttāpō vā tēṣu na nipatiṣyati,
Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé, a nap nem tűz rájuk, sem semmi hőség,
17 yataḥ siṁhāsanādhiṣṭhānakārī mēṣaśāvakastān cārayiṣyati, amr̥tatōyānāṁ prasravaṇānāṁ sannidhiṁ tān gamayiṣyati ca, īśvarō'pi tēṣāṁ nayanabhyaḥ sarvvamaśru pramārkṣyati|
mert a Bárány, aki a királyi szék közepén van, legelteti őket, és az élet vizének forrásához vezeti őket, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.“
