prakāśitaṁ 12
1 tataḥ paraṁ svargē mahācitraṁ dr̥ṣṭaṁ yōṣidēkāsīt sā parihitasūryyā candraśca tasyāścaraṇayōradhō dvādaśatārāṇāṁ kirīṭañca śirasyāsīt|
Ezután egy nagy jel látszott az égen: egy napba öltözött asszony, lába alatt volt a hold, és fején tizenkét csillagból korona.
2 sā garbhavatī satī prasavavēdanayā vyathitārttarāvam akarōt|
Terhes volt, és vajúdva és szülési kínokban kiáltott.
3 tataḥ svargē 'param ēkaṁ citraṁ dr̥ṣṭaṁ mahānāga ēka upātiṣṭhat sa lōhitavarṇastasya sapta śirāṁsi sapta śr̥ṅgāṇi śiraḥsu ca sapta kirīṭānyāsan|
Más jel is látszott az égen: íme egy nagy vörös sárkány, aminek hét feje volt és tíz szarva, és a fején hét korona.
4 sa svalāṅgūlēna gaganasthanakṣatrāṇāṁ tr̥tīyāṁśam avamr̥jya pr̥thivyāṁ nyapātayat| sa ēva nāgō navajātaṁ santānaṁ grasitum udyatastasyāḥ prasaviṣyamāṇāyā yōṣitō 'ntikē 'tiṣṭhat|
És a farka után vonta az ég csillagainak harmadrészét, és a földre vetette azokat, és a sárkány a szülő asszony elé állt, hogy amikor szül, annak fiát megegye.
5 sā tu puṁsantānaṁ prasūtā sa ēva lauhamayarājadaṇḍēna sarvvajātīścārayiṣyati, kiñca tasyāḥ santāna īśvarasya samīpaṁ tadīyasiṁhāsanasya ca sannidhim uddhr̥taḥ|
És fiút szült, aki vasvesszővel legeltet minden nemzetet és elragadtatott annak fia Istenhez és az ő királyi székéhez.
6 sā ca yōṣit prāntaraṁ palāyitā yatastatrēśvarēṇa nirmmita āśramē ṣaṣṭhyadhikaśatadvayādhikasahasradināni tasyāḥ pālanēna bhavitavyaṁ|
Az asszony pedig elfutott a pusztába, ahol Istentől készített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.
7 tataḥ paraṁ svargē saṁgrāma upāpiṣṭhat mīkhāyēlastasya dūtāśca tēna nāgēna sahāyudhyan tathā sa nāgastasya dūtāśca saṁgrāmam akurvvan, kintu prabhavituṁ nāśaknuvan
Ezután viaskodás támadt az égben: Mihály és az ő angyalai viaskodtak a sárkánnyal és a sárkány is viaskodott angyalaival együtt.
8 yataḥ svargē tēṣāṁ sthānaṁ puna rnāvidyata|
De nem vehettek diadalmat, és helyük sem maradt többé a mennyben.
9 aparaṁ sa mahānāgō 'rthatō diyāvalaḥ (apavādakaḥ) śayatānaśca (vipakṣaḥ) iti nāmnā vikhyātō yaḥ purātanaḥ sarpaḥ kr̥tsnaṁ naralōkaṁ bhrāmayati sa pr̥thivyāṁ nipātitastēna sārddhaṁ tasya dūtā api tatra nipātitāḥ|
És levettetett a nagy sárkány, ama régi kígyó, akit ördögnek, és sátánnak neveznek, aki mind az egész földkerekséget elhiteti, levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek.
10 tataḥ paraṁ svargē uccai rbhāṣamāṇō ravō 'yaṁ mayāśrāvi, trāṇaṁ śaktiśca rājatvamadhunaivēśvarasya naḥ| tathā tēnābhiṣiktasya trātuḥ parākramō 'bhavatṁ|| yatō nipātitō 'smākaṁ bhrātr̥ṇāṁ sō 'bhiyōjakaḥ| yēnēśvarasya naḥ sākṣāt tē 'dūṣyanta divāniśaṁ||
És hangos szózatot hallottam az égben, amely ezt mondta: „Most valósult meg az üdvösség és az erő és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma, mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, aki vádolta őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt.
11 mēṣavatsasya raktēna svasākṣyavacanēna ca| tē tu nirjitavantastaṁ na ca snēham akurvvata| prāṇōṣvapi svakīyēṣu maraṇasyaiva saṅkaṭē|
És ők legyőzték azt a Bárány vérével, és bizonyságtételük beszédével és nem kímélték életüket mindhalálig.
12 tasmād ānandatu svargō hr̥ṣyantāṁ tannivāminaḥ| hā bhūmisāgarau tāpō yuvāmēvākramiṣyati| yuvayōravatīrṇō yat śaitānō 'tīva kāpanaḥ| alpō mē samayō 'styētaccāpi tēnāvagamyatē||
Azért örüljetek, egek, és akik bennük lakoztok! Jaj a föld és tenger lakosainak, mert az ördög leszállott hozzátok telve nagy haraggal, mint aki tudja, hogy kevés ideje van.“
13 anantaraṁ sa nāgaḥ pr̥thivyāṁ svaṁ nikṣiptaṁ vilōkya tāṁ putraprasūtāṁ yōṣitam upādravat|
Amikor azért látta a sárkány, hogy levettetett a földre, kergetni kezdte az asszonyt, aki a fiút szülte.
14 tataḥ sā yōṣit yat svakīyaṁ prāntarasthāśramaṁ pratyutpatituṁ śaknuyāt tadarthaṁ mahākurarasya pakṣadvayaṁ tasvai dattaṁ, sā tu tatra nāgatō dūrē kālaikaṁ kāladvayaṁ kālārddhañca yāvat pālyatē|
De az asszonynak két nagy sasszárny adatott, hogy a kígyó elől elrepüljön a pusztába az ő helyére, hogy ott táplálják ideig, időkig és az idő feléig.
15 kiñca sa nāgastāṁ yōṣitaṁ srōtasā plāvayituṁ svamukhāt nadīvat tōyāni tasyāḥ paścāt prākṣipat|
A kígyó pedig szájából vizet bocsátott ki az asszony után, mint valami folyót, hogy a folyóvíz elragadja.
16 kintu mēdinī yōṣitam upakurvvatī nijavadanaṁ vyādāya nāgamukhād udgīrṇāṁ nadīm apivat|
De segített a föld az asszonynak, és megnyitotta a föld a száját, és elnyelte a folyóvizet, amelyet a sárkány a szájából bocsátott ki.
17 tatō nāgō yōṣitē kruddhvā tadvaṁśasyāvaśiṣṭalōkairarthatō ya īśvarasyājñāḥ pālayanti yīśōḥ sākṣyaṁ dhārayanti ca taiḥ saha yōddhuṁ nirgatavān|
Megharagudott azért a sárkány az asszonyra és elment, hogy hadakozzék a többiek ellen, akik az asszony utódai közül valók, akik megőrzik Isten parancsolatait, és akiknél megvan Jézus Krisztus bizonyságtétele.
